Császármadár (Tetrastes bonasia)

Tollazatának mintázata finom fekete, szürke, barna és fehér árnyalatokból alakul. A kakast a szem feletti „rózsák”, a fehérrel szegett fekete torok és a fején levő kis bóbitája különbözteti meg a tyúktól.

Eurázsia mérsékelt éghajlatú erdeit lakja. A dús aljnövényzetben megtalálja a szükséges élelmet, és egyben védve érzi magát a sűrű hegyvidéki fűfélék, cserjék között. Testmérete 35 cm.

A kakas hangja magas „szi-pszi” trillázó sípolás. Egynejűségben él, a párok már ősszel összeállnak. A tojásokat a tyúk költi ki, a fiókákat az anyjuk vezeti. Négynapos korukban már repülni próbálnak. A dús aljnövényzetben sokféle rovart találnak, egyre függetlenebbé válnak.

Szováta erdészeinek tájékoztatója: Itt mindenki „mogyorústyúkként” emlegeti. Az erdőben, bokrosokban nemcsak az erdészek látják, hanem az erdei munkások, csemeteültetők, áfonyaszedő asszonyok, természetjárók is.

Balogh Elek erdész elmondta: „Gyors, sebes járású madár. Ha észreveszi az embert, rögtön eltűnik. Mogyorófák között van a fészkelőhelye. A galambnál nagyobb. Főként a földön időzik és keresgél. Felszáll a fára is. Ritka madár. Öt-hat fiókát nevel. Rovarokkal él. A fészke rejtett. Azt nem lehet kereséssel megtalálni, csak úgy, ha a tyúk felriad. A Kis-Nyárád hegyoldalon láttam nyaranként néhány mogyoróstyúkot”.



Fogoly (Perdix perdix)

Alacsony repüléssel húz át a szántóföldek, hegyi legelők felett. Közelről jól látszik a kakas barnás törzse és rozsdavörös farkszegélye. A pofái rozsdabarnák, a szeme mellett csupasz vörös folt látható. Testalja kékesszürke, oldalain rőtbarna csíkok húzódnak. A kakas hasán patkó alakú minta rajzolódik ki. Teste kerekded, a szárnya lekerekített, a farka rövid. Írországtól az Altáj-hegységig számos országban él. Ez a leggyakoribb tyúkféle. Tél idejére nem húzódik délre. A 30 centis madárnak jó fedezéket nyújtanak a bokros helyek, a magas fű. Ilyen helyeken bőven talál táplálékot is, költőhelyet is. Olajzöld tojásait a tyúk 24 nap alatt költi ki. A fiókákat mindkét szülő eteti. Fejlődésük fele idejétől már repülnek. Ősszel csapatokba tömörülnek.

Egyéni megfigyeléseim: 1992 júniusá-ban Szovátán, a Kopac nevű hegyoldalról ösvényen ereszkedtem befele. Előttem 5-6 méterre surrogó szárnycsapásokkal emelkedett kb. kétméteres magasságba a ritka madár. A nyári fényben láttam a rozsdabarna hátát, oldalát. Alig tízméteres repülés után lecsapott a magas fűbe, és eltűnt.

Előttem 3-4 méterre 7-8 fióka szaladt az ösvényen, fél perc múlva már egyet sem lehetett látni. A szülőkkel együtt a rejtőzködés nagymesterei. A kopaci hegyoldalon gyakoriak a galagonya-, csipkebogyó- és kökénybokrok. Közöttük kaszálók, szántóföldek és legelők terülnek el. A rügyek, magok, vadgyümölcsök bő táplálékot kínálnak nekik.

Márton Béla
e-nepujsag.ro