A HÁZASSÁG A TÖRVÉNY ÉS A HAGYOMÁNY SZERINT EGY FELNŐTT FÉRFINAK ÉS EGY NŐNEK JOGILAG ELFOGADOTT ÉS SZABÁLYOZOTT ÉLETKÖZÖSSÉGE. MINT LASSAN MINDENNEK, ENNEK IS VAN EGY KITŰNTETETT 24 ÓRÁJA A NAPTÁRBAN. ÖRVENDJETEK HÁZASOK!

1981-ben Amerikából indult útnak a február második vasárnapján tartandó megemlékezés, amellyel arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy léteznek jó, boldog és tartós házasságok is. /Erre példa a mi házasságunk is. A feleségemmel 59 éve élünk együtt; jóban rosszban kitartottunk egymás mellett./

A világnap szimbóluma és egy nőt jelképező, gyertyára emlékeztető forma, amely azt fejezi ki, hogy a házastársi szeretet fényt sugároz a világra. A két embert egy szív köti össze, ez arra utal, hogy a szeretet forrasztja egységbe a házastársakat.

A bevezetőben említettektől eltérően a házasság egyéb formái is léteznek: számos társadalom ismeri a poligámiát, ahol egy személynek több házastársa is lehet. 2001-től kezdve számos ország jogrendszerében a házasság fogalma kiegészült az azonos neműek között kötött házassággal. A "házas" szó jelentése a nő férjezett a férfi nős, a "házastárs" pedig a házas felek közül valamelyik. A "házasélet" férj és feleség házasságbeli együttélése. Az okok amiért az emberek házasodnak széles körben változnak, de általában a következők: törvényes, társadalmi és gazdasági stabilitás; egy családi egység létrehozása; gyermeknemzés és gyermekek nevelése; szexuális kapcsolat legitimizálása; a szeretet nyilvános nyilatkozata.

Magyarországon a polgári házasság eszméjét II. József maga fogalmazta meg először, 1786-ban kiadott házassági nyilatkozatában. A házassággal kapcsolatos jogalkotás azonban 1894-ig elsősorban a vegyes házasságok szabályozásával foglalkozott, különösen a házassági perekben való itélkezés és a vegyes házasságból a gyermekek vállalásának kérdése került e rendelkezés középpontjába.

A házassági jogi törvényjavaslatot 1889-1893-ig tárgyalta az akkori országgyűlés. A főrendiház álláspontja szerint a házasságkötés kérdését vallásegyenlőségi elv alapján kellett megoldani, a felekezeti házassági jogok megtartásával és további kiegészíytésével. A képviselőház egységes házassági jogot szorgalmazott, amelynek alapja a kötelező polgári házasság bevezetése.

A polgári házasságról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk szerint 1894. december 9-én került sor az egyházpolitikai reform később benyújtott törvénnyel együtt. A törvény hatályba lépéset követően a házasságot kizárólag csak az erre illetékes polgári hatóságok előtt lehetett megkötni.

Az a szokás, hogy az eljegyzési ceremónia során az asszonyjelölt gyűrűt kapott a középkortól vált jellemzővé. Az ékszer mintegy az igéret zálogaként szolgált, hogy a vőlegény nem fog elállni a szándékától. Eleinte csak a mennyasszony visdelt gyűrűt, csak miután a 13. századtól belefoglalták az egyházi szertartás rituáléjába, jelent meg mindkét fél kezén.

Magyarországon a rendszerváltás óta harmadára esett vissza a házasságkötések száma, de még így is a legjobb együttélési formaként tekinthetünk rá. A házasok száma például 2000-ben a népesség 52,6 százaléka volt, ma ez a szám 45,8 százalék. A 20-29 évesek körében 2000-hez képest felére csökkent a házasodók száma. A fennálló házasságra jutó válás 2000-ben 10,7 százalék volt, most pedig meghaladja a 12 százalékot. Az újszülöttek 40 százaléka házaságon kívül születik.

A házasság intézménye és a csaladok megtartása terén bőven lenne tennivaló. Ennek felvázolásától azonban eltekintek, mert túlságosan messzire vezetne...