Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint, hazánkban a korai elhalálozásért, 70 százalékban, a lakossági fűtés felelős. Hogyan javíthatunk ezen? Erre ad választ két nappal a Föld Órája előtt a WWF Magyarország.
Az utóbbi évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a szilárd tüzelőanyagot felhasználók száma: ma a háztartások több mint egyharmada vagy kizárólag fával vagy részben azzal fűt, esetleg olyan káros tüzelőanyaggal, mint a lignit. Legalább százezer háztartásban égetnek kommunális hulladékot is.
„A tűzifa esetében megfelelő kazánnal a károsanyag-kibocsátás drasztikus mértékben csökkenthető, és az elégetés során a szén-dioxidból is annyi szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött. A lignit és a hulladékok égetésére azonban a lakossági tüzelőberendezések alkalmatlanok, így az azokkal való fűtés, illetve a rossz minőségű, nedves tűzifa égetése mindenképpen kerülendő” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője. Ezek elégetése során ugyanis számos olyan anyag kerül a levegőbe, amelynek súlyos egészségügyi kockázata van, mint például a szálló por, a szénmonoxid, a kéndioxid, vagy a nitrogén-oxidok. A korom ráadásul a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is súlyosan károsítja, és a rossz minőségű tüzelőberendezésen keresztül a légszennyező anyagok a lakásba is bejuthatnak. A Földművelésügyi Minisztérium szerint évente 8-14 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés, pedig a helytelen tüzelés hátterében sokszor az ismerethiány áll.
Egészségünk megóvása érdekében különösen fontos a helyes tüzelőanyagok használata. „Sajnos rendkívül gyorsan terjed a lignittel való fűtés. A lignit nedvesség- és kéntartalma nagyon magas, emiatt egyrészt rossz hatékonyságú, másrészt égésekor kénsav, valamint kénessav képződik. Ez erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat, vagyis igen komoly egészségügyi kockázatot hordoz. A fűtési időszakban a levegőszennyeződés egyes településeken annyira elviselhetetlen, hogy nem lehet a szabadban tartózkodni. A szén, illetve a lignit használata helyett törekedni kell a száraz fával való fűtésre, méghozzá jó hatásfokú kazánokban” –folytatta a programvezető.
A helyes tüzelőanyag megválasztása mellett megoldást adhat a hatékonyság növelése is. Ez a hőszigetelés mellett a korszerű fűtési rendszert jelenti. Földgáztüzelés esetében a társasházi lakásokban élőknek 2018-tól, a többi lakástulajdonosnak azonban, elméletben már 2016 nyártól kötelező kondenzációs kazánra cserélniük meghibásodott készülékeiket. Habár az ilyen kazánok drágábbak, az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítja a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával, így 20-35 százalék megtakarítás is elérhető, és mérsékeltebb a károsanyag-kibocsátás.
Habár a fa- vagy a vegyestüzelésre vonatkozóan még nincs jogszabályi szigorítás, megéri beruházni a korszerűsítésbe. A helyiségfűtő megoldások közül a leginkább elterjedt a vaskályha, melynek hatásfoka csupán 50-60 százalék, a hőt gyorsan adja le, így folyamatos felügyeletet igényel. Ezzel szemben egy jól megépített cserépkályha akár a 80 százalékos hatásfokot is el tud érni. Sőt, egy tömegkályhában – aminek tömege 2-4 tonna között mozog – jobb kialakításának köszönhetően az égés még tökéletesebben zajlik le, így hatásfoka még jobb, ráadásul nagy tömege miatt (kettős téglafalazat) a hőt még egyenletesebben és fokozatosan adja le, így csak minimális odafigyelést igényel.
Központi fűtés esetén – amikor a hőellátást a kazán mellett hőleadó rendszer (legtöbb esetben radiátor) biztosítja – hasonló eltérések tapasztalhatóak a hatásfok terén, egy régi és egy új rendszer között. „Az új, korszerű földgáztüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90 százalék felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozás oldalán történő korszerűsítéseket is végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjárás követő szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” –mondta Gerd Vrieling, a Föld Órája egyik partnerének, a Robert Bosch Kft. termotechnika üzletágának regionális értékesítési igazgatója. „Alternatívaként már egyre több háztartás hőellátását biztosítja – legalább részben – hőszivattyú. A hőszivattyú egy fűtési szezon átlagát nézve egységnyi áramból akár négy egységnyi hő előállítására is képes, napelemes rendszerrel kombinálva pedig még korábban megtérül a hőszivattyú, a napelem ára” – folytatta az igazgató.
„Az önkormányzatok szerepe rendkívül fontos a helyes fűtési rendszer terén, mivel középületeik fűtési rendszerének modernizálásával jelentősen csökkenteni tudják a település kiadásait, így példát mutatnak és ösztönözni tudják a lakosságot fűtési rendszereik modernizálására” – fogalmazott Vaszkó Csaba. A WWF Magyarország partnerei segítségével nagy értékű, energiagazdálkodást segítő csomaggal kívánja jutalmazni a Föld Órája napján induló felmérésben legaktívabban résztvevő településeket. A kérdőív válaszaiból egy körkép készül a települési hőellátásról.
Kommentáld!