Vajon tényleg akkorára nőtt a hódok populációja, hogy
vadászhatóvá kell nyilvánítani őket? Az ember és a hód úgy tűnik nehezen
fér meg egymás mellett: mérnöki tevékenységük zavarja egymást. Kérdés,
hogy ha tízmillió ember tevékenységét elviseli a magyarországi
ökoszisztéma, akkor miért nem lehet együtt élni ezerötszáz hóddal?
Ma Magyarországon a legfontosabb ökoszisztéma mérnök a Homo sapiens
- ez a faj alakítja át legjobban a környezetét. Populációja a pontos,
minden egyedre kiterjedő monitorozásnak köszönhetően jól ismert.
A KSH
legutóbbi népszámlálása szerint „2011. október 1-jén Magyarország
lakónépessége 9 937 628 fő volt” (Központi Statisztikai Hivatal 2013) –
azaz majdnem tízmillió egyed. Ez a szám négy nagyságrenddel nagyobb,
mint a nemrég visszatelepített, szintén ökoszisztéma mérnök Castor fiber-é.
Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója, aki régóta részt vesz az
állományuk felmérésben, 1000-1500-ra becsüli a jelenlegi magyar
hódállományt (Bajomi 2014).
A két faj, úgy tűnik, nehezen fér meg egymás mellett: mérnöki tevékenységük zavarja egymást. A Homo sapiens
a hangyákhoz hasonlóan valódi társas lény, társadalma szintén
„kasztokra” oszlik. Az „erdészek kasztja” a hódok által kidöntött fákra
panaszkodik az „újságíró kaszt” tagjainak, míg a „vízügyes kaszt” a
gátakban okozott károkat kifogásolja. A hódok visszatérte a
„természetvédő kasztnak” köszönhető. Ennek ellenére mostanában már az ő
köreikben is felmerült, hogy ha tovább nő a hódok egyedszáma, akkor
előbb utóbb a „vadász kaszt” közbelépésére lesz szükség.
Kérdés, hogy ha tízmillió ember tevékenységét elviseli a
magyarországi ökoszisztéma, akkor miért nem lehet együtt élni ezerötszáz
hóddal?
Bajomi Bálint, greenfo.hu - forrás: Ökológia blog
2014. május 21. 10:38
Kommentáld!