Februári választásunk, a Cassiopeia
csillagképben található Szív-köd, ezúttal új arcát mutatja meg a ritkán
használt HST (Hubble Space Telescope) képfeldolgozó módszerével.
A fényképet Fényes Lóránd készítette Budapest
közelében, Piliscséven. A köd otthonául szolgáló Cassiopeia
konstelláció, jellegzetes W alakja miatt könnyen felismerhető. Az északi
félgömb egyik legnépszerűbb cirkumpoláris (egy adott földrajzi helyen,
mindig látható égitest) csillagképe számos gyönyörű mély-ég objektumot
rejt, ám ezek közül is kiemelkedik a szív formájú ködösség.
Az IC 1805
névre hallgató égi látnivaló a valóságban megközelítőleg 7500 fényévre
található tőlünk. Közepét a laza szerkezetű Melotte 15 halmaz uralja. A
szív csúcsában található igen fényes csomó, külön katalógusszámot visel:
NGC 896-ként ismerjük, melyet fényessége miatt már jóval korábban
felfedeztek. A nagy dinamikai átfogásnak és a kiváló felbontásnak
köszönhetően egy érdekes, objektumtól független szereplő is felfedezhető
a képen: az ovális formájú, apró, WeBo 1 jelű planetáris köd jól
elkülönülve a szív alakzat felett.
Az objektumot képpé komponálva térbeli, háromdimenziós hatást kapunk a
ritkán használt HST színpaletta nagy kontrasztja miatt. Ezzel a
technikával - H-alfa, OIII és SII szűrőkkel - külön-külön örökíthető meg
a hidrogén, az oxigén és a kén ionizációs sugárzása. A szűrők egy
monokróm CCD kamera előtt helyezkednek el, így a három szűrővel három
külön „mono” sorozat készül. Az így létrejött három réteg végül színes
felvétellé állítható össze.
Az SII sorozat a vörös, a H-alfa a zöld,
majd az OIII sorozat a kék csatornára kerül. A kép részleteiért
önmagában a H-alfa csatorna felel.
Ha az olvasónak ismerősnek tűnik a színvilág, ne lepődjön meg: a NASA
által üzemeltetett, rendkívül sikeres Hubble Űrtávcső szakemberei
előszeretettel készítették ezzel a megoldással a képeiket. A jellegzetes
színi világú technika is innen kapta a nevét: HST színpalettás
feldolgozás.
A kép HD felbontásban megtekinthető a www.pleiades.hu oldalon.
Kommentáld!