A kalandvágy vámszedője: Annapurna
A világ tizedik legmagasabb hegye az idén is
„benyújtotta a számlát” a csúcsára törő hegymászóknak. A 2012-es magyar
Annapurna-expedíció tagját, Horváth Tibort egy jéglavina sodorta
magával. Az Annapurnát méltán tartják sokan a legveszélyesebb
nyolcezresek egyikének.
Fotó: dreamstime
Az idei magyar Annapurna-expedíció 2012. március 28-án indult el
Budapestről, hogy tagjai első magyarként meghódítsák a világ tizedik
legmagasabb hegycsúcsát.
A „csúcstámadó” csapat tagjai voltak: Erőss
Zsolt, Horváth Tibor, Kollár Lajos és Mécs László. Ez az expedíció a
Magyarok a Világ Nyolcezresein elnevezésű sorozat része volt, amelyet a
2002-es, sikeres Mount Everest-mászás után indítottak el hegymászóink,
azzal a céllal, hogy a Föld mind a 14, nyolcezer méternél magasabb
hegycsúcsán lengjen magyar zászló. Eddig 11 csúcsot sikerrel
meghódítottak honfitársaink, de hátra volt még a K2 (8611 m), a
Kancsendzönga (8586 m) és az Annapurna (8091 m).
Az idei expedíció során a 2010 januárjában súlyos hegymászóbalesetet
szenvedett, s azóta lábprotézissel mászó Erőss Zsolt járt a legközelebb a
sikerhez. Egy nemzetközi csapattal együtt nekivágott a csúcstámadásnak,
de a rossz idő miatt a visszafordulás mellett döntött.
Közben a 34 éves
Horváth Tibor az alacsonyabban, 6800 méter magasan fekvő III. táborból
lefelé indult, de a II. táborba nem érkezett meg.
Külföldi hegymászók
beszámolója szerint egy csaknem függőleges bemélyedésben – a hegymászók
nyelvén kuloárban (couloir – folyosó) – lezúduló jéglavina sodorta
magával, leszakítva őt a biztosító kötélről.
A nagy magasság, a
veszélyes körülmények és a rossz időjárás miatt Horváth Tibor holtteste
után nem indítottak keresést. A Himalája marad végső nyughelye.
Horváth Tibor – a felvétel az indulást megelőző sajtótájékoztatón készült.
Fotó: MTI/ Földi Imre
Az Annapurna a Föld egyik legrosszabb – ha nem a legrosszabb – hírű
nyolcezres csúcsa. Noha a 8000 méternél magasabb hegyek sorában ezt
hódították meg elsőként (1950-ben), azóta mindössze 148 hegymászó jutott
fel a csúcsára – s közülük több mint hatvanan soha nem tértek vissza. A
fekete év 1991 volt, amikor egyetlen szezonban heten haltak meg az
Annapurnán: szeptember 19-én két szlovák hegymászót és négy nepáli
serpát lavina sodort el, egy hónappal később pedig egy belga mászó tűnt
el örökre.
Technikai szempontból ugyan nem tartozik a legnehezebb hegyek közé,
ám a meredek lejtőin felhalmozódó nagy mennyiségű hó és jég miatt
állandó a lavinaveszély, a halálos balesetek többségét lavina okozza.
Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor a „halálzóna” (a 7000 méter feletti
szakasz) általános veszélyeiről sem. Több hegymászóval vélhetően
tüdőembólia végzett, és a hegy első megmászóinak is nagy árat kellett
fizetniük merészségükért: Maurice Herzognak az összes kéz- és lábujja,
Louis Lachenalnak pedig nyolc lábujja fagyott le.
Írta: Horváth Árpád
Kommentáld!