A románok által lerombolt eredeti szobor Kolozsváron (1918)

A szobrot Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának és Ferenc József 85. születésnapján, 1915. augusztus 18-án állították fel az akkori Deák Ferenc utca járdaszigetén.

Az ünnepi beszédet Márki Sándor történész professzor tartotta.

A szoborbizottságnak tagja volt gróf Bethlen Ödön kormánybiztos és főispán, valamint báró Bánffy Zoltánné született gróf Teleki Erzsébet is.

A fából készült alkotásba egy-egy szöget verhettek az adományozók. Bevételét a hadbavonult katonák özvegyeinek és árváinak támogatására fordították.

Az első szöget, a sapka gombrózsáját, gróf Bethlen Ödön főispán verte be Ferenc József nevében, aki 1000 korona adományt juttatott a jótékony célra. 

A szobor megformálásával a kolozsvári születésű Szeszák Ferenc, a Kárpátok hágóit szemmel tartó őrsereg katonáinak kívánt emléket állítani. A Kárpátok őreinek eredete egészen I. István királyig vezethető vissza, így utal a dicső múltra is. 

„Kárpátok Őre "

A Kárpátok őre egy népkölkelő, férfikora javában levő katona, aki a Kárpátok őrszeme, nagy juhászbundájában, hósipkával, melyen katonasipkája ott van, szuronyos fegyverére támaszkodva figyelve néz előre.

Őrködik: tekintete nyugodtan, de szigorú vigyázattal figyeli a határt.” – írta az Új Idők korabeli száma. 

A háború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították az alkotást. 

Észak-Erdély visszacsatolása után a Vitézi Rend Kolozsvári Zrínyi Csoportja akciót indított a szobor újbóli felállítása érdekében, de a megvalósításra már nem került sor.

Kárpátok Őre emlékmű története

A Kárpátok Őrei védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki a Honfoglalás korában. Ez a védelmi rendszer a Kárpátok hágóit, szorosait zárta le a kelet felől fenyegető külső katonai támadások ellen. Tekintettel arra, hogy a Kárpátok legnagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, így a Kárpátok Őreinek többsége székelyekből tevődik össze.

Amíg ezt a védelmi rendszert fenntartotta a magyar királyság, addig a Kárpátok keleti oldaláról az idegen hatalmak sikeres támadást nem tudtak ellenünk vezetni. 

Az I. világháború kitörése után sokan úgy érezték, hogy szükség van a magyarság összefogására és olyan biztos védelmi rendszerre, mint amilyen a Honfoglaláskor működött. Ezt ismerte fel Szeszák Ferenc szobrász is, aki 1916-ban elkészítette a Kárpátok Őre emlékművet, melyet Kolozsvár főterén állítottak fel.

A Kárpátok Őrét Szeszák Ferenc aktualizálva az I. világháborút katona-alakban fogalmazta meg. 1918-ban a Kolozsvárra bevonuló román csapatok ezt az emlékművet felgyújtották és elpusztították. Ezután vetkezett be Trianon, mely a magyarság szétszórását és hazánk feldarabolását eredményezte. Az azóta eltelt idő mindenben igazolta Szeszák Ferenc megérzését és ma is aktuális üzenetét.

Ezért hoztuk létre korabeli megmaradt dokumentumok, tervrajzok, képeslapok alapján Szeszák Ferenc eredeti művének hű megismétlésével Szilvásváradon a Szalajka völgyében ezt az emlékművet, melyet 2002. November 17-én Harrach Péter az Kárpátok Őre_2országgyűlés alelnöke avatott fel, Tőkés László református püspök áldott meg és Szab József bélapátfalvai apát szentelt fel. 

Az emlékműnek biztonságot és méltó helyet az akkori szilvásváradi Polgármesteri Hivatal polgármestere, Egri Zoltán biztosította. Az emlékmű felállításának célja, hogy figyelmeztessük a Kárpát medencében élő magyarokat, hogy létezésünké megmaradásunk feltétele az összefogás, az állandó védelmünk biztosítása és érdekeink megalkuvás nélküli képviselete. 

Az emlékmű Kocsis László vezetésével, szervezésével és finanszírozásával készült el. A Kárpátok Őre katona alakot Horváth Béres János szobrász készítette egyetlen tölgyfa rönkből kifaragva, a szobor 2,65 méter magas, átmérője 1,10. A szobrot befoglaló székely kaput mintázó védőtartót a Kisalföldi Erdőgazdaság gyártotta. Az emlékmű statikai terveit Tóth Vásárhelyi József készítette.

Forrás: Köztérkép,  Képek: horvath-beres.hu, Székelyhon, UtazzItthon