A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik, az ország legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a Pietrosz (2.100 m) a legmagasabb.

A hegységben több vulkáni kráter is található. Ezek közül a legmagasabb, a meredek falakkal körülvett, körülbelül tíz kilométer átmérőjű Kelemen kráter.
A főgerinc további csúcsai a Gruja (1882 m), Dundec (1923 m), Papláb (1837 m), Sztrunior (1885 m), Sztracsior (1963 m), Kis-Besztercés (1990 m), Zurzugó (1907 m) és a Cigányka (1397 m).

A hegységben számos érdekes földtani képződményt találhatunk.
Kiemelkedő látványosság az Isten-széke, ami nem más mint egy andezit bástyákkal körülvett havasi tisztás. Nevét onnan kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít.

Említést érdemel még az északi gerincen, 1760 méteres magasságban található Tizenkét Apostol nevű sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet.

Hatalmas sebként éktelenkedik a hegyháton egy külszíni fejtésű kénbánya. A sárgás-vöröses színű hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem ezzel együtt elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló barlangrendszert, melyben vasoxid sztalagmitok és egy, a Csokoládépalota nevet viselő, kéncseppkövekben gazdag terem volt.

A hegység minden évszakban többé-kevésbé járható, de a látogatásra leginkább alkalmas hónapok az augusztus és a szeptember, a téli túrázóknak pedig a február ajánlható. Arra viszont számítani kell, hogy a turistajelzések igen elhanyagolt állapotban vannak (felújításuk folyamatban van), és menedékházak sem találhatóak a hegységben.

A KELEMEN-HAVASOK SZÉPSÉGÉNEK TITKAI

A Kelemen-havasokat a Keleti-Kárpátok belső ívében találjuk, csúcsait a Kárpátok hegyóriásai között emlegetik, hisz a havas több csúcsa emelkedik az ég felé, felhőket ostromolva, meghaladva a 2000 métert. A havasok vonulatának hosszúsága közel 55 km, míg szélessége 30 km, és közel 2000 négyzetkilométeren terül el, 24 000 hektár területet foglalva magába.

Csaknem nyolcszáz évvel ezelőtti krónikákban, 1228-ból Alpes Clementis néven már találunk utalást a Kelemen-havasokra, amikor II. András a havasokat és környékét elkobozta a Kácsics nembeli Simon Bántól, hisz ő is részt vett felesége, Gertrúd meggyilkolásában. II. András adományozta e hatalmas területet a Tomja nembeli Dénes Bán fiának (Bánffy), a későbbi Losonczy Bánffy családnak.

A hegység vulkáni eredetű és ma is több krátere tátong az ég felé. A Kelemenbeli nagy kráter hatalmas, meredek falakkal van körülvéve, mély vulkanikus kráter, amely sok turistát csalogat ki a hegyekbe. Peremein emelkednek a havas csúcsai, közülük a legmagasabb a Kis-Köves (Teleki) csúcs, melynek magassága 2102 méter. E kráter átmérője 10 km. A Kelemen-havasok az egyik legfiatalabb hegylánculat. Az utolsó vulkáni kitörés 1,8-5 millió évvel ezelőtt történhetett, ezért maga a hegy és környéke egy hatalmas lávakőzeten található.

E havasok valamikor Erdély és Moldávia határát képezték, jelenleg négy megye határa vonul itt végig: Hargita, Maros, Beszterce és Szucsáva (Suceava). Növény- és állatvilága nagyjából ugyanaz, mint más magas fekvésű hegységeknek, ugyanakkor említésre méltó, hogy régen sok bölény élt a havasokban, és a Bánffy-család kedvenc bölény-vadászhelye volt. Az utolsó bölényt 1780-ban lőtték ki. A szarvasállomány is szép számban van és volt a Kelemen-havasokban. 1929-ben a hévízi Urmánczy család Kelemen-havasokban lőtt szarvasagancs trófeája részt vett 1930-ban a Lipcsei Nemzetközi Kiállításon, ahol világrekordnak kiáltották ki, hisz a harminchárom kilós agancson negyvennégy ágazat volt.

A Kelemen-havasokat legjobban, legkönnyebben Maroshévíz felől lehet megközelíteni. Már az út felénél szebbnél szebb tájak tárulnak a turisták elé. A Vajda-patak jobb oldalán megtekinthető a „Tolvajok asztala“ elnevezésû hely, ahol a természet ereje egy óriási asztalhoz hasonló követ alkotott, körülötte több kisebb kőszékkel.

Ennek a helynek megvan a maga szájhagyománya, hisz erről a helyről már Orbán Balázs is ír mûvében, sőt egy 1626-os országgyűlési krónika is említést tesz az itteni tolvaj bandákról. A legenda szerint ennél az asztalnál tervezték a tolvajok a támadásaikat, és ugyanitt osztották szét az elrabolt értékeket. Innen nem messze egy újabb vulkanikus sziklacsoport tárul elénk, az úgynevezett „Ördögök malma“ (1381 m). E helyet távolról nézve, valójában több magas emberi alak vehető ki, erről is több ízben tesznek említést különböző könyvek és újságok, már a XIX. század közepétől. A monda szerint több ember paktált az ördöggel, hogy sok rosszat tegyenek a havasok környékén lakóknak, de Isten megbüntette őket, hisz kővé merevítette az ott levő malmot és az embereket.

A havasokhoz tartozó nevezetességek közül megemlíthető az Isten széke (1381 m), mely egy várszerû építményre emlékeztet, de ha az ember távolról szemléli, egy óriási székhez hasonlít.

A Fehér-hegy (1340 m) is a Kelemen-havasok egyik érdekessége, hisz egyetlen hatalmas teraszlépcső alkotja, amelyet több egymás utáni lávafolyam „épített“ fel. Ez a rész sok maroshévízi és környékbeli lakos kedvenc sízőhelye. Ahogy halad az ember feljebb-feljebb a havasok magaslatai felé, egyre ritkulnak az erdők, melyeket cserjék váltanak fel, majd marad a kopár hegy. 1750 méteres magasságon, a Rekettyés csúcs tövében található a havasok gyöngyszemeként emlegetett Jézer-tó, ez nem más, mint a vulkanikus kőzet üregében felgyűlt tavacska. Egyesek glaciális eredetûnek is tartják, a negyedkori eljegesedés maradványának, de vannak, akik tipikus földcsuszamlás által keletkezett tónak. Területe 1300 négyzetméter, mélysége 3-5 méter.

E vidéken található a védettnek számító cirbolyafenyő, ugyanakkor rengeteg csodaszép rododendronban is gyönyörködhetnek az itt járó turisták. E tavat régi térképeken Bánffy-tóként is feltüntették bizonyos források. Egyesek tengerszemként emlegetik, vagy feneketlen tónak is nevezik, ami természetesen ellentmond a hivatalos dokumentumoknak.

Egyesek arra a legendára utalnak, mely szerint régen egy ólomkacsát dobtak a tóba, és évekkel később a Fekete-tenger aljában találták meg. Őseink arról is „beszámolnak“, miszerint a '20-as években a környéken kaszáló emberek egy hatalmas állatot láttak az óriási fűben aludni, az állat a zajra felébredt és megfutamodott. A kaszások a nyomot követve mentek utána. A lábnyomok a tó partjáig vezettek.

Legenda ide, legenda oda, egy biztos: a tó vize a legmelegebb nyári napokban is jéghideg, és amint a hivatalos dokumentumok kimutatják, mélysége nem haladja meg az öt métert. A tó vize a Büdös-patakba folyik ki. Ez a patak a nevét a víz kellemetlen szagáról kapta, hiszen sok helyen kén szivárog a vízbe. Innen nem messze található a meteorológiai állomás és a hegyimentő-szolgálat.

Másik látnivaló a 1760 méteres tengerszint fölötti magasságban levő „Tizenkét Apostol“ nevû sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet. E különös sziklavilág titkaira még nem derült fény, de itt jelenleg is több hatalmas írott kőtömb található. Sőt mi több, három ilyen kőtömböt egy moldvai lakós otthonában berendezett múzeumba, a Gura Haiti faluban „Megalítok Múzeuma“ névre keresztelt helyre vittek el, ahol bárki megtekintheti. Ezeken a köveken érdekes formák, alakok vannak vésve, csillagokhoz, bolygókhoz hasonlók, sőt egyiken egy különleges „repülő csészealjhoz“ hasonló tárgy is kivehető. E köveken levő rajzokat egy bukaresti csoport is tanulmányozta még az 1980-as években, és arra a következtetésre jutottak, hogy kb. 2-3 millió évvel ezelőtti időkből származnak az ábrák.

A 12 apostol sziklacsoporttól nem messze egy mohás mocsár is felkelti a turisták figyelmét. A Kelemen-havasok egy másik érdekessége a Mária Terézia határvonal, mely 1762-ben építettek Magyarország és Moldávia (Moldva) közti határként. Jelenleg is több helyen lehet látni a több méter széles kőfal maradványait. A Jézer-tó szomszédságában található a Kis-Köves (Teleki) 2102 méteres csúcs, innen belátni a Kelemen-havasok egész vonulatát és környékét, valamint Moldvának egy részét. Megtekinthetjük a volt kénbányát, mely bánya tönkretette az itteni állat- és növényvilágot, egy valóságos ökológiai katasztrófát idézve elő.

A piramishoz hasonló felszíni bányát 1960-ban kezdték építeni, ezzel egyidejûleg több tömbházat is építettek a munkások számára. Az igazi kitermelés a '70-es években kezdődött el, Elena Ceausescu parancsára. Ez a bánya jelenleg egy hatalmas sebként éktelenkedik a hegyháton. A sárgásvöröses színû hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem ezzel egy időben elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló, soklabirintusos barlangrendszert, melyben vasoxid sztalagmitok, kaolin képződmények voltak, és egy „Csokoládé palota“ nevet viselő, kéncsepkövekben gazdag terem is volt ott. A bányát, amely soha sem volt nyereséges, 1997-ben bezárták. Jelenleg az itt levő tömbház-negyedben senki sem lakik, mindent kifosztottak. Esős időben a kénes hegyről lefolyó vizek, melyek a patakokba ömlenek, a nagy savtartalom miatt minden élőlényt elpusztítottak, így jelenleg is folytatódik az ökológiai katasztrófa. A bánya környékén járva, ahol sem növény, sem állat nincs, az ember úgy képzelheti magát, mintha a Holdon lépegetne.

A Kelemen-havasok erdőségeit az UNESCO bioszféra-rezervátumnak nyilvánította, és néhány éve természetvédelmi területté, Nemzeti Parkká nyilvánították a romániai illetékesek. Sajnos, sok turista jelenleg sem törődik a természet védelmével és tisztaságával, maguk után hagyva sok szemetet, tasakokat, mûanyagpalackokat és egyebeket. Czirják Károly