Kérészek a Tisza tiszaörvényi szakaszán, Tiszafüred közelében 2014. június 11-én.
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
Tájékoztatásuk szerint a védett egyedek állományára fokozott veszélyt
jelentenek azok a horgászok, akik csalinak használják a napjainkra csak
a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján élő rovarfajt.
Kérész a Tiszafüred környékén
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
A jogszabály kimondja, tilos a védett kérészek elpusztítása, illetve
az élő és az elhullott kérészek gyűjtése is. Engedély szükséges a védett
állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban
tartásához. Aki jogellenesen elpusztítja, természetvédelmi
szabálysértést követ el, amely jelenleg 150 ezer forintig terjedő
pénzbírsággal sújtható.
Természetkárosítás bűncselekményét követ el az,
aki valamilyen eszközzel felszerelkezve a rovarok telepét felkutatja,
vagy jelentős mennyiségű egyedet összegyűjt. Szintén büntetőeljárás
megindításával jár, ha valaki kisgéphajóval szándékosan belehajt a
napokban esedékes rajzásukba, megzavarva esetleg elpusztítva a
kérészeket. Hogy ezek elkerülhetőek legyenek, a Tiszai Vízirendészeti
Rendőrkapitányság munkatársai a nemzeti parkok természetvédelmi,
halászati őrei, polgárőrök segítségével az illetékességi területen
adatgyűjtést végeznek, és tájékoztatást adnak a Tiszán tartózkodó
komposoknak, kikötősöknek és hajósoknak arról, hogy mikor várható a
kérészek tömeges rajzása.
Szegednél 2014. június 10-én tiszavirágok lepték el a folyó
felszínét, és rajzó kérészek ezreit látni a Tisza partján, esténként.
Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja
elmondta, hogy a 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza alsó szakaszain
rajzanak először, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken
lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe, később a Tisza felső szakaszain
is előfordulnak.
A kérészek násztáncát követő párosodás után a megtermékenyített peték
lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a
meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz
közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a
kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de a ragadozó halak
sem akarnak kimaradni a lakomából, és lesben állnak a madarak is.
Kérészekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az
erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is.
A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben
álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne
közelében megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasságú kavargó
tömegben a hímek megkeresik párjukat, a levegőben párosodnak, majd
rövidesen elpusztulnak. A nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja
sorsára jut. A víz felszínét tiszavirág-tetemek lepik el, lassan
tovasodródva a folyóval.
A rovarok fokozottan védettek, ám kedvelt csalinak számítanak, így a
vízirendőrök kiemelten ellenőrzik ilyenkor a Tiszán horgászókat Gézárt
Attila, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szegedi parancsnoka
tájékoztatása szerint a tiszavirág természetvédelmi értéke tízezer
forint, egyedenként.
Forrás: MTI
Kommentáld!