Nem véletlenül. Gondolom már sokan, sokféle magyarázatot hallottunk miért is használták őseink olyan nagy előszeretettel ezt a jelet, de a teljes igazságot, mégis kevesen ismerik.
A kettős kereszt a rovás ábécé gy betűjele volt, s mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele.
Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több.
A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy. Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke?
Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban annak ismerős szám kell hogy legyen a három. De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek.
A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek:
Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás i-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten
Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az sz-betű volt őseink ábécéjében.
Ennek a betűnek fogalomértéke: szer. A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója.
A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét.
Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ
alaptörvényét. Ez a törvény pedig a következő:
A szeretet és Isten, egy.
( szer.jpg ) = Sz = Szer = Szeretet + (is-ten.jpg ) = I = Isten ( egy.jpg ) = Gy = Egy
A Magyar nyelv mint útikönyv nyomán...
http://tudasvagy.blogspot.ro/
Kommentáld!