qubit.hu

Több ezer emberéletben és több mint 80 milliárd dollárban mérhető a kár, amit 2018-ban a klímaváltozásnak tulajdonítható legnagyobb természeti katasztrófák okoztak – derült ki a Christian Aid brit vallási segélyszervezet jelentéséből. Ebben az év tíz legpusztítóbb természeti katasztrófáját listázták, amelyek egyenként több mint egymilliárd dollár kárt okoztak, négy esetben pedig a 7 milliárd dollárt is meghaladta a kár. 

Kutatások szerint a hőhullámok nagyobb gyakorisága Európában közvetlenül összefügg az ember okozta felmelegedéssel. További természeti csapásokat váltott ki az időjárási mintázatok változása, amelyet ugyancsak a klímaváltozás következményének tartanak. A jelentésben olyan szélsőséges természeti jelenségeket is vizsgáltak, amelyekről a hírek nem is nagyon jutottak el a világ többi részére:

Argentína: szárazság (6 milliárd dolláros kár)
Dél-afrikai Köztársaság: szárazság (1,2 milliárd dolláros kár)
Kelet-Ausztrália: szárazság (5,8-9 milliárd dolláros kár)
Északi félteke, főként Európa: hőhullámok, szárazság, tüzek (7,5 milliárd dolláros kár)
Kerala, India: áradások (3,7 milliárd dolláros kár)
Japán: áradások és tájfun (7 milliárd + 2,3-5,5 milliárd dolláros kár)
Kalifornia: erdőtüzek (7,5-10 milliárd + 1,5-3 milliárd dolláros kár )
Kína: áradások (3,9 milliárd + 5,4 milliárd dolláros kár)
Fülöp-szigetek és Kína: Mangkhut tájfun (1-2 milliárd dolláros kár)
Egyesült Államok, Közép-Amerika és a Karib-térség: Florence és Michael hurrikán (17 milliárd + 15 milliárd dolláros kár)

A legnagyobb anyagi kárt, 17, illetve 15 milliárd dollárt tehát a Florence és a Michael hurrikán okozta. Ha a fönti becsült értékek alsó határával számolunk, a klímaváltozás súlyosbította katasztrófák összköltsége akkor is eléri a 84,8 milliárd dollárt (Magyarország 2017-es GDP-je 140 milliárd dollár körül alakult). A Florence-szel kapcsolatos kutatás feltárta, hogy a trópusi ciklont kísérő özönvízszerű esőzés kb. ötven százalékkal pusztítóbb volt így, mint ha nem játszott volna szerepet benne az emberi tevékenység okozta felmelegedés.

Nem kímélték az időjárási szélsőségek ebben az évben Japánt sem, ahol nyáron áradások és hőhullámok okoztak tetemes károkat. A 230 emberéletet és 7 milliárd dolláros kárt okozó áradások után a Jebi tájfun csapott le az országra, amelyhez hasonló vihart 25 éve nem látott Japán.
Európát ugyancsak rekordszinten sújtották idén nyáron a hőhullámok, Skandináviában sosem látott erdőtüzek pusztítottak, az Egyesült Királyságban kiszáradtak a zöld parkok, az északi tengerekben káros algák szaporodtak el.

Ez már a Holnapután

A Christian Aid tanulmánya szerint azokon a helyeken is az időjárási mintázatok változásai (tehát végső soron a klímaváltozás) vezetnek gyakoribb és tartósabb szárazságokhoz és erdőtüzekhez, ahol nem irányult erre külön kutatás. „A klímaváltozásról még mindig gyakran úgy beszélünk, mint a jövő problémájáról, nem utolsósorban azért, mert ismerjük a felmelegedés következményeit, és nem akarunk szembenézni azzal, ami máris történik” – mondta Kat Kramer, a szervezet munkatársa, aki szerint „a jelentésből kiderül, hogy a klímaváltozás máris elsöprő hatással van az életünkre és a megélhetésünkre.” 

A kílmaváltozás óriási igazságtalansága, hogy azok az emberek szenvedik meg elsőként, akik szegénységük miatt a legkiszolgáltatottabbak, és a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez – mondta Kramer.

Florence hurrikán a Nemzetközi Űrállomásról 2018. szeptember 12-én
A jelentésből kiderül továbbá, hogy az elmúlt év látványosabb, azonnali hatást kiváltó természeti csapásai mellett lassú, de legalább annyira pusztító változások is végbemennek: különösen fejlődő országok szenvedik el a növekvő szárazság és a tengerszint-emelkedés tartós következményeit. 

„A példa nélküli áradások, szárazságok, hőhullámok, erdőtüzek és pusztító viharok, amelyeket az elmúlt években láttunk, már a klímaváltozás megnyilvánulásai. A földi időjárás a szemünk előtt válik egyre szélsőségesebbé, és az egyetlen dolog, ami megállíthatja a pusztító trendet, a szén-dioxid-kibocsátás sürgős csökkentése volna” – kommentálta a jelentést Michael Mann klimatológus és geofizikus, a Pennsylvania Állami Egyetem munkatársa.

2019 még melegebb lesz

A Meteorológiai Világszervezet előzetes megállapítása szerint 2018 a mérések kezdete óta számolt negyedik legmelegebb év lesz; a földi átlaghőmérséklet csaknem 1 Celsius-fokkal több volt idén, mint az 1850-1900 között jellemző érték. Az ENSZ-szervezet novemberi jelentésében azt is megállapították, hogy az elmúlt 22 évben volt a mérések kezdete óta a húsz legmelegebb év.

A QUBIT szerint mivel 2019 jó eséllyel El Nino-év lesz, az elkövetkező 12 hónap megint csak melegnek ígérkezik: a brit meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint akár 1,1 Celsius-fokkal melegebb lehet, mint az iparosodás előtti időkben. Nem kizárt, hogy jövőre a 2016-os abszolút átlag-hőmérsékleti rekord (1,15 fokos többlet az iparosodás előtti időszakhoz képest) is megdől. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten: Földrengés, járvány, árvíz: íme az elmúlt 30 év legpusztítóbb természeti katasztrófá