A tavalyi évben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége. 2020 talán az utolsó év arra, hogy a döntéshozók végre megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben, mert 2021-ben már tényleges lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen esélyünk megállítani a globális felmelegedést.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Pusztító és váratlan viharok, hosszan tartó szárazság, több ezer hektáron lángoló erdők – néhány példa a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges természeti katasztrófák sorából.
A mérgező gázok kibocsátása egyre növekszik
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, „2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége”.
Hozzátette, sajnos a kibocsátás továbbra is gyorsan növekszik. Kiemelte, 2019-ben az országok egyre nagyobb hányada gondolta azt, hogy a korábban vállalt klímaváltozás megfékezése érdekében tett lépéseket minél előbb be kell vezetni.
Kőrösi Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy „ha a jelenlegi pályán maradnánk, akkor az évszázad végére három-négy Celsius-fokkal emelkedne a hőmérséklet, ami messze túllépné az elfogadható értéket akár társadalmi, akár gazdasági, akár a természeti rendszerek szempontjából”.
A klímaváltozás gyorsabb ütemű, mint eddig gondoltuk
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tavaly év végén kiadott jelentése szerint a világ óceánjai 1970 óta folyamatosan melegszenek, és míg korábban a hőtágulás, addig napjainkban főként a jégtakaró olvadása okozza a tengerszint emelkedését, ami a legrosszabb forgatókönyv alapján 2100-ra átlagosan akár 1,1 méteres növekedést hozhat. A nemzeteknek – egyebek mellett – ezért is
újra kell gondolniuk a 2015-ös párizsi klímacsúcson tett vállalásaikat.
„Az összes olyan elemzés, az összes olyan természettudományos értelemben szilárdnak mondható tény, ami az utóbbi egy-két évben a birtokunkba került, azt mutatja, hogy a klímaváltozás gyorsabb és radikálisabb, mint akár három-négy évvel ezelőtt gondoltuk” – hívta fel a figyelmet Kőrösi Csaba. Hozzátette, „ahhoz, hogy az elfogadható két Celsius-fokra vissza tudjunk térni, 2030-ig közel négy és fél–öt százalékkal kellene csökkenteni évente a kibocsátást globális szinten, de ha másfél foknál meg szeretnénk állítani az átlaghőmérséklet emelkedését, akkor
hét és fél százalékkal kellene évente visszafogni a kibocsátást”.
A 1990-es évek elején, amikor Magyarországon összeomlott a szocialista nagyipar, akkor rövid ideig ötszázalékos évi kibocsátáscsökkenés volt tapasztalható. Jelenleg azonban az éves globális kibocsátás mennyisége nem csökken, sőt, tavaly két százalékkal nőtt. „Ez azt jelenti, hogy a másfél százalékos küszöb eléréséhez évente majdnem tíz százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mondta Kőrösi Csaba.
Kommentáld!