Domján Dénes Péter

A környezetvédelmi szakemberek évek óta figyelmeztettek a klímaváltozás azon katasztrofális következményeire, melyek a földalatti szén és metán-készletek nagy részének atmoszférába való beáramlásával szignifikánsan mélyítik tovább a klímaváltozás hatásait.

Egy nemrég közzétett tanulmány alátámasztja ezen előrejelzések és figyelmeztetések igazát. A hőemelkedés a földlakó mikroorganizmusok gyorsabb anyagfelhasználását eredményezi, amely nagy mennyiségű szén-dioxid vagy metán atmoszférába juttatásával jár. A globális felmelegedés olyan mérvűvé vált, hogy az üvegházgázok – mintegy önmaguktól – világszerte szabadulnak ki a föld és az emberiség talpa alól. Legtöbbünk nem realizálja, hogy az anyaföld a megkötött szén sűrű hálózatát halmozta fel növények és gyökerek segítségével. Ezek a növények a légkörben lévő szenet szívják magukba üzemanyagként és amikor elhalnak az általuk felhasznált szén a földben marad. Hétköznapi értelemben ez nem is volna probléma: a Föld természetes szénnyelőként működik, amely segíti az atmoszférába jutó üvegház-gázok mennyiségének szabályozását.

Sajnos azonban a hőmérséklet növekedése hatással van a földben élő mikroorganizmusokra és természetesen növeli azok ún. „légzésének” arányát s így a kiszabaduló üvegház-gázok arányát is. A leglesújtóbb azonban, hogy ez a szén-mennyiség egyáltalán nem kicsi. Ez a természetes folyamat 2050-re előre láthatóan további 55 milliárd tonna szenet juttathat a légkörbe. A tanulmány szerzői ennek környezetre való hatását úgy írják le, mintha „egy extra USA lenne a Földön.”

Mindez azt jelenti, hogy sokkal rövidebb időn belül kell, hogy megvágjuk üvegház-gáz kibocsájtásainkat, és azt is, hogy még a legállhatatosabb törekvéseink ellenére sem feltétlen állíthatjuk meg a globális hőemelkedést olyan mértékben, hogy azzal a legrosszabb következményeknek határt szabjunk. Ha meghaladjuk a kevesebb, mint 1000 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe juttatásának irányelvét úgy a globális hőmérséklet bőven 2 Celsius fölé emelkedhet, összetörve a klíma-kutatók és környezetvédelmi szervezetek által világszerte betartani kívánt Párizsban elfogadott célt.

Hacsak nem történik komoly és késedelem nélküli ténykedés minden emberi eredetű üvegház-gáz kibocsájtás megvágására, könnyen túlléphetjük bolygónk „karbon-büdzséjét”. A tanulmány rámutat, hogy most – még inkább, mint valaha – fontos a vállalatokra és politikusokra nyomást gyakorolni, hogy visszafogják kibocsájtásuk mértékét.

Az ősz a Spitzbergákon minden rekordot megdöntött

Szőke Alexandra - forrás: spitsbergen-svalbard.com

2016. december 11. 11:27

Bár fokozatosan egyre nagyobb a hideg a Spitzbergákon, az arktiszi hőmérsékleti rekordokról szóló híreknek még nincs vége. Svalbardon 6 éven át szignifikánsan melegebb volt a szokásosnál, a novemberi átlaghőmérséklet pedig 10 fokkal magasabb volt.

A klímaváltozás egyaránt fenyegeti a tengerpartokat, a házakat és a kunyhókat is. A tenger szétmállasztja a kiolvadt laza talajt, ami novemberben rendszerint keményre van fagyva. A  Rolf Stange képén lévő kunyhót biztonsági okokból ki kellett üríteni.

A novemberi néhány napnyi extrém időjárás és sok csapadék következménye: legalább 50 földcsuszamlást és lavinát figyeltek meg, valamint Longyearbyen egy részét evakuálni kellett. Ez a sarkkör más részein is kézenfekvő: sokkal gyorsabb a melegedés, mint eddig valaha. Ez egyaránt igaz a levegő és a víz hőmérsékletére is, amit 4-5 fokkal melegebbnek mértek (Isfjordnál, Logyearbyen közelében). 

Az Északi-sarknál pedig a levegő hőmérséklete 20 fokkal az átlagos felett volt. Ráadásul még soha nem volt ennyire kevés jég a tengeren. 

Mivel a jég visszaveri a napsugárzást, ezért minél kevesebb jég úszik a tengeren, annál sötétebb lesz a tenger felszíne, így annál több napsugárzás nyelődik el. A kutatók attól tartanak, hogy a nyári jég akár teljesen eltűnhet az Északi-sarkról. Longyearbyenben most senki nem gondolja, hogy a 2017-es szezonban jó jégre, vagy befagyott fjordokra kellene számítani. 
A Sptizbergákon egy ideje már észlelték, hogy a permafroszt talaj egyre melegszik és kezd olvadni. Ez pedig az épületek süllyedését okozza, ahogy ezt már számos longyearbyeni esetben is megfigyelték. Más északi-sarkköri területeken, például Szibériában a hideg talaj rengeteg szerves anyagot tartalmaz. Az itteni mocsaras területek olvadó permafrosztja nagy mennyiségben bocsájt ki erős üvegházhatású metánt, ezzel tovább serkentve a klímaváltozást.

A Spitzbergákon a klímaváltozás többé már nem csak egy ijesztő szalagcím, hanem az emberek mindennapi életére ható tényező. Ha maradnak a melegedő telek, akkor a Spitzbergák a következő években is számíthat lavinákra, földcsuszamlásokra és kitelepítésekre.

A boreális erdő, avagy a tajga körbe öleli bolygónkat - az Északi sarkkörtől délre a legnagyobb széntározót képezve. Nagyrészt Oroszország, Kanada és Alaszka területeit fedi le, valamint a Skandináv országok térségeit. A klímában bekövetkező változások hatására a Földön tárolt szén legnagyobb szárazföldi forrásai elérik fordulópontjukat és szén-dioxid elnyelőkből, kibocsátókká válnak. Sajnos a veszélyes változásokat már beindítottuk.

A tajga, avagy a „Nagy Északi Erdő” a világ legnagyobb földi széntárolója. Pontosan ezért fontos, hogy megvédjük, egy olyan világban, ahol az 1,5 C fokos vagy – rosszabb esetben – 2 C fok alatti globális felmelegedést céloztuk meg.