Kutatók kapcsolatot találtak a mederkotrás és a közeli korallzátonyok növekvő arányú megbetegedési hajlama között.
Ausztrália nyugati partjánál, a Barrow-sziget körüli koralloknál
vizsgálták eme műveletek egészségi állapotukra gyakorolt hatását. Joe
Pollock a kutatás vezetője elmondta, kétszer nagyobb arányban figyeltek
meg beteg korallokat itt, mint a kontrollhelyszíneken.
„A
koralloknak fényre és táplálékra van szükségük az életben maradáshoz.
Sajnálatos módon a kotrás két fronton támadja őket: a zavarosabbá váló
víz kevesebb fényt enged át a fotoszintetizáláshoz, míg a rájuk hulló
üledék megnövekedett mennyisége korlátozhatja táplálkozási képességüket"
- magyarázza.
A korallok nyálkás membrán kiválasztásával
szabadulnak meg az üledéktől. Ám ez az energetikai többletberuházás
krónikus stresszhez vezethet, amely növelheti védtelenségüket a
betegségekkel szemben - teszi hozzá. A világ korallzátonyainak mintegy
40 százaléka nagyobb városok és gyorsan fejlődő partvonalak mentén terül
el, kiemelve, mennyire fontos feltárni, hogy az üledékek és a zavaros
víz mennyiben befolyásolhatja a zátonyok egészségi állapotát.
Nagy-korallzátony (Fotó: EPA/AIMS/Ray Berkelmans )
A
kutatás során azt vették szemügyre, hogy a Barrow-sziget környéki
zátonyok hogyan vészelték át a kotrási műveleteket egy természetes
gázmező feltárását célzó projekt égisze alatt. 18 hónap alatt a projekt
során mintegy 7,6 tonna tengeri üledéket távolítottak el annak
érdekében, hogy létrehozzanak egy, a hajóforgalmat elősegítő csatornát.
A
Barrow-sziget körüli zátonyok nem boldogultak túl jól. Az
üledékfelhőknek több mint 300 napig kitett részeken kétszer nagyobb
valószínűséggel ütötték fel fejüket betegségek, mint ott, ahol csak 9
vagy kevesebb napig érték őket a zavaró tényezők. A
kifehéredéses-szindrómák – a korallbetegségek egyik elterjedt csoportja –
elpusztítják a korallszövetet, és a fehér vázakat hagyják hátra. A
betegség sokáig elhúzódhat, így még a kotrás után is krónikus károsodást
okozhat.
A karibi térség néhány régiójában a betegség mintegy 95
százalékkal csökkentette a koralltakaró mennyiségét. Ahogy a part menti
területek folytatólagosan városiasodnak, a kutatók szerint a
népességnek muszáj lenne figyelemmel követni a zátonyok állapotát. A
korallok ugyanis nagyon fontosak, a kereskedelmileg fontos halfajoknak
bölcsődét és élőhelyet biztosítanak, emellett védelmet nyújtanak a
partvonalnak is.
Az eredményeket a PLoS One folyóirat közölte.
Kommentáld!