Sokan olyannyira családtagnak tekintik a kutyájukat, hogy még a nyaralás idején sem szeretnének megválni tőle.

 N. Trencsényi Klára

A hazai üdülőhelyre saját autójukkal útnak indulóknak csak arról kell előzetesen tudakozódniuk, hogy a kiválasztott vendéglátó intézmény befogadja-e kutyával érkező nyaralót.

Ha a Volán vagy más busztársaság valamelyik járatával szeretnénk úti célunkhoz eljutni, a közlekedési cégek működési szabályzata szerint csak szájkosárral és pórázzal utaztathatjuk kedvencünket. Fontos azonban tudnunk arról, hogy a köznyelven sárga buszoknak nevezett járműveket működtető legtöbb társaság „az élő állat szállítását korlátozhatja, mégpedig a forgalmi viszonyoktól függően”. Ez azt jelenti: a kutyával való buszos utazást célszerű olyan időpontra tervezni (ilyen lehet a hét eleje, közepe), amikor kisebb a valószínűsége a nagy utasforgalomnak. 

Határátlépés csak „egészségügyi” útlevéllel?

Alaposabb és körültekintőbb tájékozódást és felkészülést igényel (ami nem kevés adminisztratív teendőt és anyagi ráfordítást jelent), ha külföldi nyaralásra, üdülésre szándékozunk kedvencünket akár saját kocsinkkal, akár vonattal, akár pedig repülővel magunkkal vinni.

Már jóval a tervezett indulás előtt azzal is fontos tisztában lennünk, hogy az eb utaztatási feltételeit a fogadó ország állategészségügyi szabályai határozzák ugyan meg, de az EU-s tagországokba csak európai uniós állatútlevellél léphetnek be.

Ez a sorszámozott, kétnyelvű okirat – amelynek kiállítására minden magánállatorvos jogosult – tartalmazza a külföldre vinni kívánt állat és tulajdonosa azonosító adatait, az állat védőoltásait (nagyon fontos, az EU egész területére érvényesen előírt veszettségi oltás utolsó beadásának dátuma, ami nem lehet egy évnél régebbi), valamint az addigi egyéb (a parvovírusos bélgyulladás, illetve más fertőző betegségekkel szemben védő ún. kombinált oltásokra) és az állat egészségi állapotára vonatkozó információkat.

Bár a fent említett kritériumoknak megfelelő állategészségügyi dokumentum birtokában az unió országaiban bárhova utazhatunk kedvenc állatunkkal, azért előfordulhat, hogy egyes tagországokban további egészségügyi előírásoknak is meg kell felelnie négylábú útitársunknak. Ilyen lehet az elindulás előtt 24–48 órával elvégzett, galandféreg és kullancs elleni kezelés is, amelynek megtörténtét is igazoltatni kell az állatorvossal. A spanyol és az olasz állategészségügyi hatóságok a veszettség elleni oltáson kívül az állat életkorára vonatkozó szabályt is felállítottak.

Olaszországban két és fél hónaposnál idősebb, Spanyolhonban pedig három hónapos koron túli kölyökkutyával lehet turistáskodni, vendégeskedni, nyaralni. Finnországban a veszettségi oltásra és az állat legalsó korhatárára vonatkozó szabályok kiegészülnek az utazás előtt 1–5 nappal elvégzett féreghajtó kezelési kötelezettséggel is, csakúgy, mint Angliában.

Az EU-n kívüli országokban az állatok beutaztatásának feltételei sok vonatkozásban eltérők lehetnek, ezért az adott ország követségein kell érdeklődnünk ahhoz, hogy ne kelljen visszafordulnunk a határról. Míg például az USA-ba, Kanadába, Izraelbe kutyával indulók előtt szabad út nyílik, ha az állat már három hónaposnál idősebb, illetőleg a hatósági állatorvos által dokumentáltan egy éven belül megkapta a veszettség elleni védőoltást, addig Oroszországban elég az utazás előtti napokban kiállított állatorvosi igazolás (kisállatútlevél), amely a féregtelenítés és a kullancstalanítás tényét is rögzíti.

Egyes távoli országokban (pl. Izland, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika) még akkor is csak egy hónapos karanténban töltött idő után teheti tappancsait ebünk az állam területére, ha megannyi itthon elvégzett szerológia vizsgálat tanúbizonysága szerint fertőzésmentes, vagyis abszolút egészséges, és ezt hatósági állatorvos igazolja. Megfontolandó tehát, hogy ennek a testi-lelki procedúrának érdemes-e kitennünk kedvencünket, vagy jobb az átmeneti „elválás” mellett döntenünk, és távollétünkben inkább egy megbízható rokonra, ismerősre, barátra, vagy egy kutyapanzióra bízzuk. 

Sztrádán, sínen, levegőben

Ha autóval is könnyen és viszonylag rövid idő alatt megközelíthető úti célt tűztünk ki magunk és négylábú úti társuk elé, jobb, ha a „négykerekű” használata mellett döntünk. Sok kutya már „törzsutasnak” számít ugyan a gazdája kocsijában, ám előfordulhat, hogy a hosszú autózás alatt az amúgy rövid távon kellemes útitársunkat előveszi az „utazási betegség” (amelynek tünetei lehetnek a remegés, lihegés, hányás, a kocsiban ugrálás stb.). Az utazás előtt ennek megelőzése érdekében keressük fel az állatorvosunkat, aki kimondottan az ilyen „kutyapróbáló” helyzet kezelésére gyártott, hosszabb-rövidebb hatású nyugtató készítmények alkalmazását javasol(hat)ja.

Amennyiben vonattal akarunk útra kelni, jó, ha ismerjük a MÁV-Start ide vonatkozó üzletszabályzatát. Ennek értelmében, „kutyát pórázzal és szájkosárral lehet csak utaztatni, és csak másodosztályú szerelvényben. Ezen kocsik fülkéjébe a kutya csak az ott ülő valamennyi utas beleegyezésével vihető be. A fülkés kocsi egy fülkéjébe legfeljebb 2 utas vihet be kutyát. 20 kg-nál nehezebb, nagy testű kutya csak a személykocsi peronján szállítható. A háló- és fekvőhelyes kocsiba kutya csak akkor vihető be, ha a kutyával utazók az egész fülkét igénybe veszik. A kutya tulajdonosa köteles az állat egy évnél nem régebbi keletű, veszettség elleni oltási bizonyítványát magával vinni, és azt kérésre felmutatni. A három hónapnál fiatalabb kölyökkutya esetében nem kell igazolást felmutatni. Ha az utas a szükséges igazolást nem tudja felmutatni, a vasúti társaság az utast és kutyáját kizárja az utazásból”.

Gyors és kényelmes utazási módként egyre többen választják manapság a repülést. Az állatok – így a kutyák – légi szállításának feltételeit, az erre vonatkozó előírásokat a légitársaságok saját szabályzataik alapján határozzák meg. Ez pedig eltérő lehet mind a méretet, mind a szállítás feltételeit tekintve.

Ezért is fontos tájékozódnunk az utazásra kiszemelt légitársaság ide vonatkozó szabályairól. Amikor felvilágosítást kérünk, el kell mondanunk, mekkora termetű kutyával kívánunk utazni. Ez nagymértékben befolyásolja ugyanis, hogy kedvencünk velünk egy térben, azaz a fedélzeten szállítóketrecben, vagy csak ún. boxban, rakományként a csomagtérben tartózkodik-e majd az utazás alatt.

A kutya életét is fenyegetheti, ha nem informálódunk arról – mégpedig jóval a tervezett utazás és a jegy lefoglalása előtt –, hogy a repülőtársaságnál, amellyel utazni szándékozunk, az ebünk elhelyezésére kijelölt területen az utastérrel megegyező-e a légnyomás és a hőmérséklet. Ha nem a válasz, vagyis nagyobb a légnyomás és alacsonyabb a hőmérséklet, inkább válasszunk más céget. Egyébként az állatorvosok többsége azt az álláspontot képviseli, hogy csak akkor határozzuk el magunkat házi kedvencünk repülőztetésére, amikor más utazási mód (főként a földrészeket átszelő távolság miatt) nem jöhet szóba, ugyanis a kutya számára akár a bezártság önmagában, akár pedig a bezártság plusz a gazdától való elkülönítés nagyon megterhelő és stresszes lehet. Ezért is fontos, hogy a repülőút előtt egy héttel ebünket alaposan vizsgáltassuk ki, vagyis ne csak a kötelező orvosi igazoláshoz szükséges ellátásban, illetve a kötelező oltások meglétének igazolásában merüljön ki az állatorvosnál tett látogatásunk.

Amennyiben az unió területén kívüli országba utazunk, csak hatósági állatorvos által kiállított egészségügyi bizonyítványt fogadnak el a célország hatóságai, vagyis nem elég bármely állatorvos által kiállított, az EU-s országokban elfogadott állatútlevél.