A Lengyel-Tátrában található Sas úton (Orla Perć) bekövetkezett nagyszámú tragikus baleset kapcsán a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) és a Tátrai Nemzeti Park (TPN) az elmúlt évi nyári szezon végén tájékoztatót adott ki az ide látogató turisták számára.
A Sas út egy végig pirossal jelzett, magashegyi gerincút a Lengyel-Tátrában, amely a Zawrat-hágótól (Przełęcz Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) vezet. Az ösvény több csúcsot is érint, így pl. a Tátra legmagasabb, teljes terjedelmével lengyel területen emelkedő csúcsát, a Zerge-hegyet (Kozi Wierch, 2291 m). Az útvonalon több helyen is láncok, hágcsók és létrák segítik az előrejutást.
A lengyel hegyimentők nyilvántartása szerint 2016 őszéig több mint 120 halálos kimenetelű baleset történt, amely kb. 14 %-a a Lengyel-Tátrában eddig előfordult összes halálosan végződött balesetnek. Az eddigi egyik legtragikusabb év 2012 volt, amikor a Sas úton öt ember veszítette életét.
„A nemzeti park és a hegyimentők közös tájékoztatójával szeretnénk ellátni a látogatókat a szükséges információkkal a Sas úton történő túra megfelelő előkészítésével és a biztonsággal kapcsolatban. Ez a legnehezebb magashegyi turistaút Lengyelországban, ezzel azonban sok ide érkező turista nincs tisztában” – mondta el Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója.
Az „Orla Perć” nevű ismeretterjesztő füzet tájékoztatást nyújt az útvonal domborzatáról, a jelentősebb földrajzi pontok közötti út megtételéhez szükséges időről, az útvonalon adódó nehézségekről, valamint az útvonalon várható forgalomról. A tájékoztatót bárki megvásárolhatja a TPN információs pontjain, valamint a nemzeti parkba vezető turistautak kezdetén található jegypénztárakban, de kapható a nemzeti park által szervezett és lebonyolított rendezvényeken is.
A hegyimentők szerint a Sas úton előforduló balesetek leggyakoribb oka az útra történő elégtelen felkészülés, a nem megfelelő felszerelés, valamint az út biztonságos megtételéhez szükséges kondíció hiánya. A statisztikák szerint az útvonalon előforduló halálos balesetek 59 %-át a hófoltokon vagy a jeges sziklákon történő kicsúszás, és az ezzel összefüggő, nagy magasságból történő zuhanás okozta. A halálos balesetek 26 %-ában a turisták eltévedtek, 9 %-ban eszméletvesztés vagy hirtelen rosszullét, míg a tragikus balesetek 3 %-ában sziklaomlás játszott szerepet.
A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb halálos baleset az út kezdeti szakaszán, a Zawrat és a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) között következik be. A meredek vályúkban, vízmosásokban és a Sas út árnyékos lejtőin a veszélyes hófoltok akár egész évben is megmaradhatnak, ezért fontos, hogy főleg a nyár eleji időszakban rendelkezzünk az ilyen szakaszok biztonságos végigjárásához szükséges felszereléssel (hágóvas, jégcsákány), melyek az útvonal későbbi szakaszin is jól jöhetnek. A hegyimentők a fentieken kívül javasolják beülő, kötél és védősisak használatát is. A Sas út biztonságos végigjárásához megfelelő lábbelire is szükség van.
A nemzeti park igazgatója szerint a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönhetően sok turista túrázik a Tátra gerincein, és sokan a Zawrat-hágóba megérkezve döntenek úgy, hogy tovább mennek a Sas útra. „Ők vannak a legkevésbé felkészülve a nehézségekre. Sokszor látunk ilyen felkészületlen turistákat edzőcipőben bolyongani ezen az útvonalon. Bízunk benne, hogy a tájékoztatót elolvasva vagy a megfelelő felszereléssel vágnak neki ennek az útnak, vagy pedig lemondanak ennek a nehéz útvonalnak a bejárásáról” – tette hozzá Ziobrowski.
A Sas út kiépítésének ötlete 1901-ben született meg, ezt Franciszek Henryk Nowicki költő javasolta a Tátra Társaságnak. A kezdeményezés legfőbb támogatója Walenty Gadowski lelkész volt, akinek a vezetésével 1903-1906 között kiépítették a Sas út első nyomvonalát. A munkákat maga a lelkész finanszírozta és felügyelte az építkezést, saját kezével festette fel az útvonal piros jelzéseit a sziklafalakra és ugyancsak segédkezett a fém biztosító eszközök elhelyezésében.
Kommentáld!