A csapból is az folyik, hogy mennyire fontos, hogy a szülő beszélgessen a gyerekkel, de arról már kevesebb szó esik, hogy ez a beszélgetés néha többet árt, mint amennyit használ. A PsychologyToday szakértői összeszedték a legrosszabb hibákat, amiket egy szülő a gyerekkel folytatott kommunikáció során elkövethet. Ismerd meg őket, hogy te biztosan elkerüld ezeket a problémákat!

Túl sokat beszél

Főleg, ha valami nagyon fontos dologról van szó, a szülők hajlamosak arra, hogy újra és újra elismételjenek valamit, abban reménykedve, hogy így csak megragad a dolog a gyerek fejében. Valójában minél tovább ragozol valamit, a gyerek annál inkább elveszíti az érdeklődését, és kevésbé figyel. 

A szakemberek szerint, ha valami igazán fontosat akarsz megértetni a gyerekkel, a legjobb, ha a szemébe nézve, egyszer, világos, és tömör mondatokkal közlöd az információt, majd megkérdezed, hogy megértette-e.

Elvárják, hogy megértsen

Szintén gyakori szülői hiba, hogy a felnőttek empátiát, megértést várnak a gyerektől a problémáik iránt. Ha egész nap dolgoztál, kimerült vagy, és hasogat a fejed, és már harmadszorra kéred, hogy csendesebben játszanak, nem csoda, ha nálad is elszakad a cérna. Az empátia készsége azonban csak az évek során fejlődik ki a gyerekekben, nem ezzel a képességgel születnek. 

Nem azért nem figyelmesek, mert rosszak, vagy mert nem törődnek veled, hanem mert egyszerűen csak gyerekek. Még ha néha nehéz is, veszekedés helyett pontosan mondd el, mi a problémád, és hogy mit vársz el tőlük, mert ők maguktól erre nem fognak rájönni.

Csak beszél, de nem hallgat

Nem egyszerű egy izgő-mozgó, egyik szobából a másikba rohangáló gyerekkel megértetni valamit, és nem csoda, ha sok szülő kimerül abban, hogy átadja, amit ő akar mondani, és nincs türelme ahhoz, hogy minden mondata után meghallgassa a gyerek reakcióit is, mikor így is 25 perce beszélnek arról, hogy fel kellene húzni végre a másik pár cipőt is. 

Mégis, bármilyen nehéz is ez néha, a szakértők szerint fontos, hogy a kommunikáció ne csak egyoldalú legyen, hiszen ezek a beszélgetések adják majd a kommunikációs mintát a gyereknek felnőtt korában is.

Bűntudatkeltés

Az empátiás érzék fejlődéséhez kapcsolódóan fontos tisztában lennünk azzal is, hogy egy gyerek nem feltétlenül érti meg, hogy ha reggel 20 percet pöszmög a zokni felhúzásával, és emiatt anya elkésik a munkahelyéről, az milyen következményekkel járhat. 

Éppen ezért nem is érdemes utólag ezzel szembesíteni őket, vagy bűntudatot kelteni bennük. Sokkal hasznosabb, ha előre próbálod megértetni velük, hogy mit, miért vársz el.

Nyaggatás

„Legközelebb egy órával hamarabb ébresztelek fel, mert nem vagy képes időben felöltözni.” „Megmostad már a fogadat?” „Nem akarok még egyszer szólni!” „Indulhatunk? Eltetted a füzetedet?” „Mostál már fogat?” 

Ismerős a reggeli rutin? A szakértők szerint az állandó nyaggatás csak stresszeli a szülőt, és nem különösebben motiválja a gyereket, hiszen úgyis tudja, hogy nem baj, ha még nem készül el, megvárhatja a következő figyelmeztetést. 

Ők úgy vélik, jobb, ha a gyerkőcre is hagysz némi felelősséget, és azt mondod neki: „45 perc múlva indulunk, addigra legyél kész. Ha valamit itthon felejtesz, neked kell majd megmagyarázni a 

Nem veszik komolyan

Miközben számlákat fizetsz, vezeted a háztartást és helyt állsz a munkahelyeden, talán még mókásnak is tűnik, ha a gyerek arról panaszkodik, hogy Pistike sosem engedi, hogy ő legyen a csatár a focicsapatban, vagy hogy az ovis csoporttárs másba lett szerelmes. 

A gyerek világában, abban a környezetben, amit ő valósnak észlel és érzékel, ezek igenis komoly problémák, és ha nem is kell belőlük drámát csinálni, komoly hiba, ha nem hallgatod meg, vagy kineveted őket.

http://www.bien.hu/