A madarak etetőlátogatási szokásai
Akár mennyire szeretnénk is folyton nyüzsögő madártömegeket látni a téli etetőnkön, szárnyas kosztosaink hosszabb-rövidebb időre óránként
több alkalommal is hirtelen eltűnnek, és vannak olyan napok, amikor
teljesen hiányolnunk kell őket. Nem állandó az etetők fajössz
Az
etetőre járó madarak a ragadozók dolgát nehezítik meg azzal, hogy
rendszeresen, de nem kiszámítható időpontokban rövidebb-hosszabb időre
el-eltűnnek.
Napi bioritmus
A hosszú, fagyos éjszakát
követően a madaraknak a lehető legkorábban szükségük van
energia-utánpótlásra, ezért amint kivilágosodik, általában nagy
nyüzsgéssel megjelennek az etetőn. Közülük is legkorábban a sűrű
bokrosokban élő, ezért nagy szemű, a félhomályban is jól látó fekete
rigó és vörösbegy. Két-három óra elteltével az intenzíven táplálkozó
madarak kezdenek jóllakni, ezért dél körül, kora délután általában
lanyhul a forgalom, különösen akkor, ha a nap is kisüt. Ilyenkor
többnyire napozva, tollászkodva pihennek, isznak és fürdenek, és ha lehetőségük van rá - porfürdőznek.etétele
sem, mint ahogy változik az egyes eleségtípusok kedveltsége is.
A dél körüli visszaesést követően délután többnyire ismét megnő az etető
forgalma, mert a madaraknak fel kell készülniük a közeledő hideg
éjszakára, amikor az alvás óráiban - mozgás híján - csakis a kellő
mennyiségben elfogyasztott, lehető legnagyobb energiatartalmú táplálék
emésztése-elégetése biztosíthatja az állandó testhőmérséklet
fenntartását (ezért is fontos odúkat kihelyezni az etetők közelébe).
Az esti szürkületben is a fekete rigót, és különösen a vörösbegyet
illeti a "leg" jelző, utóbbi madár sokszor még a sötétség beköszöntével
is az etetőn tartózkodik.
Kommentáld!