A magyar közoktatás napja. A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte 1991-ben a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése, a közös cselekvés kialakítása céljából 

Egy kis történelem 
1686 szeptember 2-án Buda felszabadult ez korszakváltást jelentett a magyar pedagógia és iskoláztatás szempontjából iskolarendszer fejlődése terén. 17 sz vége új közvetítő réteg a fő nemesség rajtuk keresztül jut hazánkba az új teologiai filozófiai eszmék. 

Ezek a főnemesség körében voltak elterjedtek elsősorban vallásos kegyesség, - janzenizmus (egyház merevségét oldó) hazai képviselője II Rákóczi Ferenc. 

A főúri magánnevelés követte a NYE-i példát: latinos humanisztikus retorikus képzések, anyanyelv tanulmányozása, történelmi földrajzi ismeretek közéleti társasági ismeretek. II Rákóczi Ferenc felfogásában a hasznosság elvének térhódítása volt az általa elképzelt udvari nemesember fő jellemvonása a Keresztény kegyesség volt. Latin anyanyelv, retorika, poetika, filozófia, történelem, természetrajz, geometria, közgazdaságtan, politika tudása. A köznemesi rétegnek a kollégium tipusú iskola nyújtott képzést. A század 40-es éveiben korszerűsítési törekvések katolikus és protestáns iskolákban. 

A század 90-es éveire kiemelkedik egy műveltebb réteg- felvilágosodás eszméi+nemzeti nyelv és irodalom támogatása. Szűk köznemesi réteg alatt a törpebirtokos kisnemesek éltek, a hagyományos mentalitást képviselték, idegenkedve fogadták az újat. Erre az ősnemesi nemzettudatra támaszkodott Mária Terézia amikor kompromisszumot kötött a magyar nemességgel. (szabadabb légkör, bárói grófi címek kiosztása, nemesi +magyarság tudat) A polgárság ez időben gyengének bizonyult a mezővárosi polgároknak és a tehetséges parasztgyereknek az egyházi értelmiségi pálya bírt vonzerővel. Folytatódott a folyamat hogy minél több falusi gyerek járjon iskolába. 

Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmusban: 18-sz jelentős változások- Mária Terézia intézkedései- birodalom egységes megszilárdítása, központosítás hatékonysága, egységesítés politika gazdaság ipar közegészségügy iskolaügy terén. 

Mária Terézia: 1760 felvilágosodás eszméi / központosított kormányzás és abszolutizmus /egységes közoktatási irányítás a habsburg rendszerhez hasonlóan / az uralkodó fenségjogába került az iskoláztatás / világi kérdés lett / iskola állítás, fenntartás, irányitás ügye / 1770 tanügy reformja / 1773 feloszlatott jezsuita rendek vagyonából tanulmányi alap létrehozása / A királyi-katolikus iskolák az államhatalomtól függtek. 

1775-ben az uralkodó kancellária Ürbényi Józsefet megbízta a magyar iskolarendszer kidolgozásával. 

Ratio Educatio: 1777.08.22. új oktatási nevelési rendszer / A protestánsok elutasították átvételét arra hivatkozva, hogy az iskolaügy az iskolákat fenntartó felekezetek egyházközösségek hatása alá tartoznak. A Ratio Educatio csak a katolikus iskolák belső rendjére gyakorolhatott befolyást. A Ratio első ízben kísérelte meg egy olyan egységes oktatási nevelési rendszer létrehozását amely az állam ill. az államhatalmat képviselő uralkodó felügyelete alatt áll. 

Az első Oktatási-Nevelési – rendszer értékei és sajátosságai: A hazai iskolarendszer állami irányítására és ellenőrzésére megteremtette a tankerületeket. Főigazgatók+népiskolai felügyelők. / A meglévő iskolatipusok megerősítése szabálykönyve rögzíti. / határozott szervezeti keretek tananyagbeli tartalmak, az egyes iskolafokoknak, szint teljesítés után lehetett magasabb fokra lépni / középiskola: több reálismeretkör. 

A Ratioban kísérlet történt a gimnáziumi tantárgyak hasznosság szerinti felosztása ( kötelező, ajánlott, szabadon választott ) tantárgyak fogalma / 1777-es Ratio Educationis megszövegezői a tanítóképzés új intézménytípusát honosították meg. Normaiskola ( a királyi katolikus népiskoláknak tanító képzése)/ A protestánsok elutasítják a normaiskolákat, a normamódszert. A Ratio Educationisban szó esik a testi nevelésről, játékról, szellemi felfrissülés fontosságáról. 

Ellentmondások a polgári haladást akadályozó előírások a Ratio Educationisban: a magyar nyelv nem kap helyt a közép és felsőfokú oktatásban, tanitás nyelve a latin, a német nyelv kiemelt szerepet kap, nemesség érdekeit tartja szem előtt, eszménye a latinos-retorikus, barokkos műveltség, közjogi-alkotmányjogi szinezettel. 
Gimnáziumi tanterve nem vette figyelembe a 10-15 éves korúak lélektani sajátosságait, nehezen emészthető tananyag, sok. 

A Ratio Educatio fontos dokumentuma a magyar iskolaügy történetének, de a gyakorlatra nem tudott hatni / Mária terézia után fia II. Józsi került a trónra aki a felvilágosult abszolutizmus szellemében egséges közoktatási rendszert kívánt meghonosítani az egész HB birodalomban. 

Neveléstörténet 
M.