A parlament honlapján közzétett dokumentum rögzíti:
az Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját, a Magyar Szórvány Napjáványilvánítja.
A parlament felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és idén november 15-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
A javaslat indoklásában felidézték, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2014. december 5-i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15-ét nyilvánítsa a MagyarSzórvány Napjává, hiszen Erdély aranykorának legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15-én született a – ma már szórványterületen található – Hunyad megyei Marosillyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli ezen a napon aszórvány napját – jelezték.
Kitértek arra is, hogy a nemzet fogyása a leggyorsabban aszórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórvány magyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módszereket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket – írták, hozzátéve: a magyar szórvány napja kiemelné ezeket – az olykor háttérbe szoruló – közösségeket, és kellő figyelmet fordítana a problémáikra.
Mint hangsúlyozták: a mindennapi életben a szórványban élő magyarok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak, otthonaikból kilépve asszimiláló környezetbe lépnek át akár a Magyarországgal szomszédos, akár távolabbi országokban. A még megmaradt vagy újonnan létrehozott helyi, anyanyelvi intézményeiknek kiemelt szerepük van a magyar környezet fenntartásában.
Kommentáld!