A meleg időjárás kedvez a kullancsoknak, előfordulásuk áprilistól októberig a legintenzívebb. Ezek a paraziták egész Szlovákia területén előfordulnak, azonban nem minden egyed vírushordozó. „A fertőzött kullancsok elsősorban a Vág folyó mentének teljes hosszán okoznak gondot” – tájékoztatott a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). Ebben a térségben észlelték a legtöbb vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra utaló megbetegedést, ami a nyári időszakban kulminál.
A Vág mentén kívül veszélyes területnek minősül Szlovákia délnyugati része. az érintett régiók közzé tartozik a Tribecs- és a Vtáčnik-hegység, a Nyitra-vidéki és a Garam menti dombság, a Kis-Kárpátok térsége, valamint a Trencsényi, Nyitrai, Érsekújvári és a Lévai járások. Sajnos a klímaváltozás miatt már a magasabban fekvő vidékekre is eljutnak a kullancsok, így a Tátrában is előfordulhatnak. Nem ritka, hogy 1000-1200 méteres magasságban, sőt a déli lejtőkön akár 1400 méteres magasságban is lehet találkozni velük.
A kullancsok a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladáson kívül gyakran a Lyme-kórt (Lyme-borreliosis) is terjesztik, ám míg az agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen védőoltással lehet védekezni, a Lyme-kórra nem létezik védőoltás, a betegség huzamosabb ideig alkalmazott antibiotikummal kezelhető.
Természetbeli tartózkodásunk során az ízeltlábúak által terjesztett betegségek ellen megfelelő öltözékkel és kullancsriasztó készítmények használatával tanácsos védekeznünk. Ajánlott a hosszú, zokniba betűrt nadrág, valamint a hosszú ujjú felsőruházat viselése. Lehetőleg kerülni kell a magas fűvel benőtt, valamint a bokros részeket, ahol leginkább előfordulhatnak a kullancsok.
A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás lappangási ideje általában egy hét körül van, kivételesen akár egy hónap is lehet. Ez egy kétfázisú betegség, az első 2-3 napban kisebb láz, majd pár napos tünetmentesség után magas láz és heves fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom kíséri az idegrendszeri tünetek kialakulását, melyek eszméletzavarhoz, bénulásokhoz vezethetnek. A legsúlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A betegség egy százalékban halálos, 10 százalékban maradandó bénulással gyógyul, további 30-40 százalékban szellemi és fizikai károsodás marad vissza.
A kullancsok csípése által elkapható másik súlyos betegség a Lyme-kór, nevét egy amerikai kisvárosról kapta, ahol az első járványt észlelték. Azonban míg a vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással, a Lyme-kór ellen nincs védőoltás, az egyetlen védekezési mód magának a kullancscsípésnek a megelőzése. Lappangási ideje változó, egy naptól egy évig terjed. A legjellegzetesebb korai tünet általában a csípés helyén keletkezik, a széli részen lassan növő, ovális alakú bőrpírral. A Lyme-kór felismerése és a megfelelő antibiotikumos kezelés nagyon fontos. Ennek hiányában súlyos állapotromlás és egy életre szóló krónikus betegség alakulhat ki, változatos ízületi, vagy szív- és érrendszeri panaszokkal.
Kommentáld!