Fotó: superpod.ml.duke.edu

A szinte az összes nyílt tengerben elterjedt csőröscet egyben a merülés időtartam-rekordját is magáénak mondhatja.

A Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris) a sarkvidéki, hideg vizek kivételével valamennyi nyílt tengerben megtalálható, de sehol sem gyakori. A meleg tengerekben gyakrabban lehet találkozni e rejtőzködő faj példányaival. Legtöbbször a Csendes- és az Indiai-óceánban jelzik a bálnamegfigyelők, de látták már az Atlanti-óceán spanyol partjainál, sőt a Földközi-tengerben is.

Ez a különös tengeri emlős legfeljebb 6–7 méteresre nő meg, és jellegzetes, kiugró arcorra után kapta a nevét. A legtöbb fogascethez hasonlóan a csőröscet is elsősorban tintahalakkal táplálkozik, amikre népes, akár 30–40 állatból álló csapatokban vadászik. Szaporodásáról, életmódjáról, vándorlásáról és a faj globális egyedszámáról alig tud valamit a tudomány.

2013-ban egy amerikai kutatócsoport a dél-kaliforniai partoknál egy Cuvier-féle csőröscet-csapat több tagjára is közepes frekvenciájú aktív jeladót (MVA) erősített, ami meglepő adatokkal szolgált. Az egyik bálna a műszer szerint 2992 méter mélyre merült, egy társa pedig 137 és fél percig tartózkodott odalenn. A Cascadia Research Collective kutatócsoportja a PLOS One tudományos folyóiratban közölt tanulmányt a vizsgálatról, és ebben azt írják, hogy ez egyértelműen abszolút rekord az állatvilágban.

Ilyen adatokat korábban a cetkutatók szonár (ultrahangos víz alatti észlelő) segítségével próbáltak gyűjteni, de ezek nem voltak eléggé megbízhatóak. A mostani kutatás során azonban három hónap alatt összesen 3732 órányi anyagot gyűjtöttek a tudósok, és a műholdas rendszer segítségével, méternyi pontossággal követni tudták az egyes állatok mozgását.

Az abszolút mélységi rekord terén a csőröscetnek lényegében egyetlen kihívója van: az óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus). Ezek az akár 20 méteresre és 55 tonnásra megnövő fogascetek tintahalakkal, polipokkal és halakkal táplálkoznak, és egy merülés során nemritkán egy órát is a víz alatt töltenek. Hiteles, egzakt mérési módszerekkel rögzített mélységi adatok nem állnak rendelkezésre az ámbráscet maximális merülési mélységéről. Egy elhullott, majd felboncolt bálna gyomrában azonban olyan cápafaj példányának maradványait találták a kutatók, amely 3000 méteres, vagy annál nagyobb mélységben, a tengerfenéken él. A tudósok ezért azt feltételezik, hogy az ámbráscetek is képesek lehetnek ilyen mélységet elérni, de erre egyelőre nincs bizonyíték.

Írta: Horváth Árpád