November 19-én lesz 12 éve, hogy 230 km/óra erősségű szélvihar pusztított a Magas-Tátrában és több mint 12.000 hektáron fákat döntött ki, megrongálta az infrastruktúrát és más tátrai létesítményeket. Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter szeptember közepén meglátogatta az érintett területen fekvő Csendes-völgyet (Tichá dolina) és megállapította, hogy a tátrai természet egész jól magára talált a szélvihar után.
„Örülök neki, hogy a természet a katasztrófa után nyerésre áll. Türelmesnek kell lennünk, mert a természet is türelmes és az ő oldalán kell állnunk. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és a védett terület a mi természeti gazdagságunk és meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Ott, ahol nem kellene lennie emberi beavatkozásnak, ott a természetnek úgy kellene maradnia, ahogy van” – mondta a környezetvédelmi miniszter. Hozzátette, hogy azokon a helyeken, ahol a szélvihar kipusztította az erdőt, már új facsemeték nőnek.
Sólymos elmondta, hogy kész a párbeszédre Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszterrel, de szeretné, ha szakmai lenne a beszélgetés. „Nem akarunk semmilyen érzelmet belekeverni, de ki fogunk állni amellett a véleményünk mellett, hogy a természet mindennel elbír" – tette hozzá. Példaként említette, hogy egy svédországi nemzeti parkban egyszerre 300 rénszarvast ölt meg egy villám. Az ottani illetékesek úgy döntöttek, hogy az elpusztult állatokat otthagyják a helyszínen – azzal, hogy a természet maga oldja meg ezt a problémát.
A Magas-Tátrát sújtó egyik problémát a szú jelenti. A Tátrai Nemzeti Park igazgatója, Pavol Majko megjegyezte, hogy a szú főleg a Nyugati-Tátrában terjedt el. „A Csendes-völgytől keletre a helyzet nem is annyira súlyos, mint korábban volt” – jelentette ki. A környezetvédelmi tárca minden évben támogatást folyósít a szúirtásra a természetvédelmi területeken. „Az idei évben több mint 700 ezer euróval járultunk hozzá az Environmentális Alapból és további e célra szánt 400 ezer euró folyósításáról tárgyalunk” – jegyezte meg Sólymos.
Majko hangsúlyozta, hogy jelenleg arról folyik a párbeszéd, hogy a védelmi zónákra történő felosztás jelenti mindenre a gyógyírt. „Az 5-ös védelmi fokozat a leendő A-zóna, ami azt jelenti, hogy ha most engedélyezik a beavatkozást az 5-ös védelmi fokozatú területeken, akkor teljesen feleslegessé válik a zónákra osztás, mert később az A-zónában is folytatódnának a beavatkozások” – magyarázta Majko. Hozzátette azt is: „Igaz ugyan, hogy több tíz hektárnyi erdő száradt ki, mert minden természeti csapás után elterjednek a szúbogarak, ami újabb csapást eredményez. A természet azonban minden sebet képes begyógyítani, és a 12 év elteltével beindított mechanizmusok sokkal nagyobb kárral járnának,mint amennyi haszon származna belőlük”.
A TANAP igazgatója elmondta, hogy a nemzeti parknak köszönhető a természet sokszínűségének (biodiverzitás), az őshonos fajoknak a fennmaradása. „Ha itt elkezdődnének a munkálatok, akkor a fajok egy része eltűnne. Meggyőződésem, hogy a szúval kapcsolatos vita teljesen felesleges” – mondta Majko. Szavai szerint ennek a területnek száraz pusztaságnak kellene lennie, de a Csendes-völgy esetében mégis fiatal erdő sarjadt. „Harminc védett madárfaj fészkel itt, 25 védett emlősfaj, valamint szintén védett bogarak és lepkék élnek a területen” – sorolta. Hangsúlyozta azt is, hogy 12 esztendő elteltével sem a természetvédők, sem pedig az erdészek nem mondhatók győztesnek, mert a természet győzedelmeskedett. „Ha itt 2004 után másként alakul volna a helyzet, és a Csendes-völgyben is elkezdődött volna a fakitermelés, akkor most nagy kiterjedésű irtások látványa fogadna bennünket. A természeti csapás egy rossz állapot kijavítását jelenti. Itt ezen a helyen akkor nem megfelelő erdő állt, mert egységes monokultúrájú lucfenyves alkotta, amelyet kidöntött a szél. Most vörösberkenye fák alkotta erdő áll itt, amely helyrehozza a hiányosságokat” – mondta végezetül Erik Baláž, a Vlk Erdővédő Egyesület tagja.
Kommentáld!