Ez a fuvallat valójában könyörtelen szélként tombol így januárban, az Ír-tenger hullámai még apály idején is veszett erővel vágódnak a part menti vulkanikus köveknek, míg a finom fövenyt fátyolként kanyarítja vállára a készülő vihar. Mégis sokan vágnak neki az útnak, hogy meglátogassák Szent Dwynwen, a szerelem walesi védőszentjének aprócska szigetét, amely a tenger szintjének csökkenésével gyalogosan megközelíthető. A bárdok országában január 25-én – a februári Valentin naphoz hasonlóan – a szerelemé, a vallomásoké és az ajándékozásé a főszerep.
Három különös kívánság
„Semmi sem nyeri meg úgy a szívet, mint a vidámság” – vallotta a szerelmespárok oltalmazója, pedig az 5. században élt hercegnőnek nem sok oka volt a derűre. Szent Dwynwen – akinek a neve azt jelenti, áldott életet élő – legendájának több változata létezik, mivel szájhagyomány útján terjedő története hosszú időn át kelta mondákkal, népmesékkel keveredett.
A hagyomány szerint Brychannek, Brycheiniog királyának volt a lánya – huszonnégy nővér közül a legszebb –, nem csoda, hogy megakadt rajta a deli Maelon Dafodrill szeme, ráadásul az ifjú érzelmei nem maradtak viszonzatlanok. Históriájuk azonban gyorsan tragikus fordulatot vett: a legelterjedtebb variációk szerint a lányt apja már elígérte másnak, illetve egyszerűen megtiltotta kapcsolatukat, mire a csalódott kérő megbecstelenítette a lányt.
Viktória királynő állítatta a keresztet uralkodása gyémánt évfordulóján.
Egy másik rege úgy tudja, Dwynwen várni szeretett volna a házasságig szerelmük beteljesedésével, de a türelmetlen Maelon erőszakkal magáévá tette. A rémült teremtés az erdőbe menekült, ahol mély álomba zuhant, és meglátogatta egy angyal. Bájitalt kínált a szenvedőnek, hogy segítségével elfelejtse a fiút – aki, különös mellékhatásként, jégtömbbé változott. Isten ekkor három kívánságot ajánlott a leányzónak, aki egyből azt kérte, olvadjon fel Maelon. Másodikként azt óhajtotta, hogy váljanak valóra az igaz szerelmesek vágyai, és végül, hogy sose kelljen férjhez mennie.
Dwynwen hálából egész életét felajánlotta Isten szolgálatára, és az Anglesey nyugati partjainál található kis szigetre vonult vissza remetének, ahol egyenként görgetve a köveket, templomot épített. A helyet Llanddwynnek, azaz Dwynwen templomának nevezik ma is. A királylány az imádkozásnak, a helyi gyógynövények tanulmányozásának és a gyógyításnak szentelte magát, míg, a hagyomány szerint 465. január 25-én, visszaadta lelkét teremtőjének. Az emberek között még életében elterjedt a híre, és egyre több szerelemre, gyógyulásra vágyó érkezett.
Imák és jóslatok
A középkorra Llanddwyn olyan népszerű kegyhellyé vált, hogy az adományokból új, nagyobb templomot emeltek a régi helyére, ahol egy aranyból készült kép volt látható Szent Dwynwenről. Erről a 14. századi költő, Dafydd ap Gwilym számolt be, aki egyébként egy házas asszony megnyeréséhez kérte a szent közbenjárását. A Tudor korra a sziget a birodalom leggazdagabb zarándokhelyévé vált, de VIII. Henrik szakítása a katolikus egyházzal megpecsételte sorsát. A 19. században azonban az anglikán egyház újra felfedezte a hagyományok erejét, és „rehabilitálták” a nép kedvenc szentjeit (például Szent Györgyöt is), 1897-ben, uralkodásának 60. évében Viktória királynő egy keresztet emeltetett Szent Dwynwen tiszteletére – akit közismerten erős érzelmek fűzték férjéhez, Albert herceghez.
A szent kút vizével fejüket meghintették, lábukat megmosták a zarándokok, valaha torony állhatott felette.
A szigeten található szent kútnak a kora középkorban gyógyító erőt tulajdonítottak, valamint szerelmi jóslásokhoz használták. Úgy tartották, a benne úszkáló szent halak viselkedéséből következtetni lehet egy pár jövőjére: ha nagyon virgoncnak tűntek, azt hűséges és odaadó férj előjelének vélték. Ottjártamkor a víz sajnos nem forrt fel benne, pedig ebből a különös jelenségből a biztos boldogságra lehetett volna következtetni – de még a legendákban sincs nyoma, hogy bárki megtapasztalta volna ezt a csodát. Ugyanakkor a kis szigetet bejárva megcsodálhatjuk a természet lenyűgöző szépségét, az elemek nyers erejét: amerre a szem ellát homoki nád ring a buckákon; tavasztól dűnéken növő árvácska, ujjaskosbor és tengerparti iringó is virágzik, valamint a pacsirták, nyulak békésen élnek a birkák és szabadon nyargaló hegyi pónik mellett a természetvédelmi területen. A sziklák, homokos öblök pedig a tengeri madaraknak – például kormoránoknak, sárszalonkáknak, csigaforgató és kőforgató madaraknak – nyújtanak otthont.
Hogyan ünneplik ma?
Január 25-én a romantikus walesiek ugyanúgy meghitt programokkal, ajándékokkal és üdvözlő kártyákkal emlékeznek meg a szerelem ünnepéről, akárcsak Valentin napon szokás. Helyi speciális ajándék az úgynevezett szerelem kanál, melyet hagyományosan egy darab fából faragtak ki a vágyakozó ifjak a hosszú téli éjszakákon, illetve hajóutakon. Segítségével az udvarló leendő apósának is megmutatta, elég ügyes ahhoz, hogy gondoskodjon családjáról.
Az egyes faragványok ráadásul különleges jelentéssel bírnak: például a lánc vagy a kelta csomó azt jelképezi, örök szerelemre vágyik az ajándékozó, a láncszemek azt is elmondták, hány gyermekre szeretne. A lakat mutatja, mindig vigyázni fog imádottjára, a harang esküvőt ígér. A legrégebbi walesi szerelem kanál 1667-ből maradt fenn, míg a világ legnagyobb műremekét 2007-ben faragták ki: több mint tizenhárom méter hosszú lett.
A felajánlott virág is mutatja, Szent Dwynwen kultusza ma is él.
Óriási szerelmi zálog ide, pezsgős vacsora oda, ezen a szerelem és széljárta napon a legmegkapóbb mégis csak az volt, amikor Szent Dwynwen templomának romjai között egy kis rögtönzött oltárra bukkantam: a kavicsokkal gondosan rögzített tulipán reményről, odaadásról mesélt. Remélem, a szent meghallgatja a modern zarándokot!
Videó a szerelemkanál készítéséről.
Írta és fényképezte: Orisek Andrea
Kommentáld!