A népek csatájának névtelenjei
Napóleon korabeli tömegsírokat tártak fel a németországi Lipcsénél, ahol 1813-ban megvívták az úgynevezett népek csatáját.
Fotó: Wikipedia
A 199 éve történt, három nap és három éjjel zajló ütközetben csaknem
százezren haltak meg. Az elesett katonákat jelöletlen tömegsírokban
temették el, amelyek közül sokat az 1989-es rendszerváltás után fedeztek
fel, amikor nagyszabású építkezések kezdődtek a kommunista pártállam
idején leromlott állapotba került kelet-németországi nagyvárosban és
térségében.
Az utóbbi húsz évben összesen 36 temetkezési helyet tártak fel.
Legutóbb a város Gohlis nevű kerületében bukkantak egy sírra, amelyben
tíz halottat temettek el a napóleoni kor egyik legnagyobb csatája után.
Ebből az alkalomból pénteken a Szászország tartománybeli régészeti
intézet válogatást mutatott be a leletekből lipcsei székházában.
Kiállítottak például egy koponyacsontot, amelyen lőtt seb nyoma látható.
A katona - akinek holttestét 94 elesett bajtársával együtt hantolták el
a mai belváros területén - élt még egy darabig a fején tátongó sebbel,
erre utal, hogy a csont kezdett már összeforrni - mondta Patricia de
Vries, az intézet munkatársa. Hozzátette: a leletek bősége ellenére a
tömegsírok nem szolgálnak túl sok információval a történettudomány
számára, mert a népek csatája idején az elesettektől minden használható
holmit, felszerelést, fegyvert elvettek és csak a pőre holttesteket
temették el.
Az 1813 októberében lezajlott ütközetben a Berlin elfoglalására tett
sikertelen kísérlet után visszavonuló napóleoni seregek csaptak össze az
osztrák-orosz-porosz-svéd szövetség erőivel, köztük magyar nemzetiségű
katonákkal. Az ütközetben egy tucat nemzet összesen nagyjából 600 ezer
katonája vett részt, Napóleon oldalán harcoltak például olaszok és helyi
szászok is a franciák mellett. Napóleon elveszítette a csatát, és vele
együtt minden befolyását Franciaországtól keletre, ami végül 1814
tavaszára a császár bukásához vezetett.
Forrás: MTI/
Kommentáld!