napi.hu

Kínos halasztásra kényszerült az a finn atomerőmű-építési projekt, amelyhez ugyanolyan reaktorokat szállít az orosz Roszatom, amilyeneket az új paksi erőműbe is be akarnak építeni. Az újabb finnországi gond az egész nukleáris iparra sötét árnyékot vet. Lehet, hogy Paks is így száll el?

Újabb blamázs érte az európai atomipart: az orosz részvétellel épülő finnországi nukleáris erőmű beruházója, a Fennovoima konzorcium kénytelen volt bejelenteni, hogy négy évvel elhalasztja a létesítmény átadását - adta hírül a Financial Times. A késés megszégyeníti az energiaszolgáltatókból és más ágazati cégekből álló konzorciumot, továbbá az orosz állami atomenergetikai vállalatot, a Roszatomot, amely amellett, hogy része beruházó cégcsoportnak, a reaktorokat szállítja a létesítményhez.

Az orosz vállalat korábban azt ígérte, hogy a projektet időben befejezik, ugyanis bevált technológiát építenek be az erőműbe. Olyan VVER-1200-as reaktorokról van szó, amilyeneket a Paks II. atomerőműben is használni akarnak. A Fennovoima bejelentése szerint a Hanhikivi 1 erőmű kereskedelmi célú áramtermelése csak 2028-ban indulhat el, ami négyéves csúszás a legutóbbi ígérethez képest és nyolcéves halasztás ahhoz képest, amilyen határidőt a finn parlament a projekt 2010-es engedélyezésekor elfogadott.

Rossz előjelek

A konzorcium már 2017-ben figyelmeztetett arra, hogy nem tudja tartani az átadási határidőt, mivel a Roszatomnak gondjai vannak az engedélyek beszerzésével a híresen szigorú finn nukleáris hatóságoktól. A csernobili atomerőmű több mint harminc évvel ezelőtti katasztrófája óta minden atomerőmű-építés költséges csúszásokat szenved el. A hatóságok a japán fukusimai erőmű 2011-es katasztrófája után még tovább szigorították az engedélyezés feltételeit, egyebek mellett a reaktoroknak ki kell állniuk, ha rájuk zuhan egy repülőgép - emlékeztet a Financial Times cikke.

További rossz előjel volt az orosz-finn projekt előtt, hogy egy másik finn nukleáris erőmű, az Olkiluoto 3 befejezését több mint tíz évvel tolták el. Ezt a létesítményt a francia Areva és a német Siemens akarja tető alá hozni, ám a halasztás, illetve a költségek szédületes megugrása miatt (háromszorosan léphetik túl a tervezett költségvetést) számos pert kaptak a nyakukba. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is elhalasztottak hasonló beruházásokat, amelyeknek szintén elszállt a büdzséjük.

Ígéret

A Fennovoima úgy akarta legyűrni ezeket az akadályokat, hogy a reaktorokat a Roszatomtól szerzi be, amely a csernobili katasztrófa óta rendületlenül épít atomerőműveket, szemben európai versenytársaival, például az Arevával. Az orosz vállalatnak azonban meggyűlik a baja a finn nukleáris hatósággal (STUK), amelyet a világ egyik legszigorúbb ilyen szervezetének tartanak. A konzorcium abban bízott, hogy megkapja az építési engedélyeket, és 2021-ben elkezdheti a munkát. Már ez is csúszás lett volna, miután eredetileg 2018-ra tervezték ezt. A finn kormány csak akkor adja a hozzájárulását a kezdéshez, ha a STUK biztonságosnak minősíti a tervezett létesítményt.

A Napi.hu szerint a projektet a halasztáson túl azért is bírálják, mert a Roszatom nem csupán fő szállítója a beruházásnak, hanem a Fennovoima legnagyobb részvényese és első számú finanszírozója is. Emellett politikai botrány is kísérte az ügyet: a Zöld párt 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet, tiltakozásul kilépett az akkori kormányból. Az indok az volt, hogy a nukleáris beruházás egy "finlandizációs" projekt, azaz arra szolgál, hogy egy kis ország hozzáidomuljon egy nála nagyobb, sokkal erősebb szomszédjához.

Normális-e, hogy a 20 évvel meghosszabbított működési idő engedélyezése után gyakran hibajavítási üzemmódban működik a paksi atomerőmű? Elvárható-e, hogy még további 10-20 évig ne történjen nagyobb baj? A Napi.hu utánanézett, mi a helyzet a meglévő létesítményben.