Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A panda mint eledel?
Kínai kutatók szerint pandát is evett a prehisztorikus ember.
Fotó: dreamstime
Vej Kuangpiao (Wei Guangbiao), egy csungcsingi múzeum paleoantropológiai intézetének kutatója szerint azok az ősemberek, akik a mai Kína délnyugati részén található Csungcsing (Chongqing) városa vidékén éltek, pandákat ettek.
“A kiásott őskövületek közül sok azt mutatta, hogy az ember egykor összekaszabolta a pandákat. A primitív időkben az emberek nem öltek volna meg állatokat úgy, hogy azok szükségtelenek számukra" - idézte Vejt a Chongqing Morning Post című helyi lap beszámolója. A kutatók ezért vélik úgy, hogy pandák az ember táplálékául szolgáltak.
Ugyanakkor Vej hozzátette, hogy szó sem volt "óriásokról", mert az
akkori idők a pandája jóval kisebb volt a mostaninál, körülbelül a
tibeti masztiff méretével egyezett meg. A csungcsingi magas hegyekben
már tízezer - egymillió évvel ezelőtt is éltek vadon pandák, melyek
aztán többféle irányban hagyták el a területet, például a szomszédos
szecsuáni tartomány felé, amit ma a pandák szülőhelyének tekintenek. Vej
egyébként társszerzője az Óriáspandák eredete című díjnyertes könyvnek.
A
kínai kormány nagy összegeket fektet az őshonos állatfaj
tanulmányozásába és abba, hogy túlélésüket biztosítsa. A vadon élő
pandák száma jelenleg 1600 körül van, kritikusan veszélyeztetett fajnak
számít az orvvadászat és az emberi terjeszkedés miatt. Háromszáznál több
példány él fogságban, főként a kínai tenyésztési program keretein
belül.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!