Olybá tűnik, még az óriáspandáknak is szükségük van barátokra. Egy új kutatás feltárta, a véltnél jóval szociálisabbak lehetnek, akár heteket is barátaikkal tölthetnek.

Nagyon keveset tudunk a vadon élő pandákról, mivel nagyon ritkák és gyakorlatilag áthatolhatatlan erdőben élnek. Ám 2010-ben és 2011-ben Vanessa Hull, michigani kutató és csapata engedélyt kapott, hogy GPS-nyakörvet helyezzen el öt a Volong Nemzeti Parkban élő pandán (három kifejlett nőstény, egy fiatal nőstény és egy hím). A nyakörvek két éven át négyóránként küldték el az állatok pozícióját érintő adatokat. 

Kiderült, hogy az egyes medvék lakókörzete átfedi egymást, és néhányszor két állat akár heteket is szoros közelségben töltött el. „Néha 10-20 méterre voltak egymástól, ami közvetlen kapcsolatot sugall” - magyarázza Hull. Mindezt ősszel figyelték meg, és mivel a pandák általában tavasszal keresnek párt, valószínűleg nem köthető össze ezzel a magatartással. A hím nagyobb területet járt be, mint a nőstények, a kutatók azon morfondíroznak, hogy a környező nőstényeket vehette szemügyre, jelenlétéről pedig szagnyomokkal adhatott hírt.

Egyelőre senki sem tudja, hogy ezek a „pandatörzshelyek” valamiféle, általunk eddig nem ismert szociális viselkedésre utalnak, vagy pedig a medvéket egyszerűen nem izgatja annyira fajtársuk jelenléte, hogy arrébb húzódjanak.

Az viszont nyilvánvaló, hogy teljesen nyugodtak a szomszédokat illetően. Stuart Pimm, a Duke Egyetem kutatója hozzátette, a jelek szerint a medvék örülnek a közelben lévő társaknak, és nem járkálnak körbe-körbe, hogy megvédjék a kölcsönösen exkluzív területeket.

A csapat azt is kimutatta, hogy a pandák néhány központi terület körül "sürögtek", valószínűleg a bambuszfoltokat, egyetlen táplálékforrásukat követték. Hull szerint gyakorlatilag „kieszik” magukat a bambuszból, majd elfogyásával arrébb költöznek.

Arra is fény derült, hogy hosszabb idő elteltével - akár hat hónap múlva - visszatérnek eme központi területekre. Mindez azt sugallja, emlékeznek a sikeres táplálkozásokra, és annak reményében térnek vissza, hogy a bambusz közben újra megnőtt.

Hull vizsgálata csak az első, rövid bepillantást nyújtja néhány panda életébe. Elmondása szerint abban reménykednek, hogy a kínai kormány felismeri az ilyen típusú kutatás értékét, és a későbbiekben több hasonlót is kezdeményez.

A vizsgálatot a Journal of Mammalogy folyóirat közölte.