A kerti munkák közül a permetezés a legveszélyesebb az egészségre. Milyen nem kívánt hatásaik lehetnek a permetszereknek?

Akinek van kiskertje, szívesen tölti az időt a szabadban egy kis kertészkedéssel, barkácsolással, mely nemcsak hasznos elfoglaltság, hanem a kreativitást, életkedvet is növeli, valamint a testedzésnek is igen kiváló formája. A ház körüli, illetve kerti munkáknak azonban vannak veszélyei is!

Hazánkban több mint  300-féle növényvédő – gombaölő, rovarölő, talajfertőtlenítő – vegyszer, permetszer, illetve rágcsálók irtására alkalmas csalétek, méreg van forgalomban, melyek nagy része az emberre mérgező összetevőket is tartalmaz!

A méreg erősségétől függő (a gombaölő szerek nagy része a gyengébb, a rovarölő szerek többsége az erősebb mérgek közé tartozik) balesetvédelmi előírásokat, továbbá az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket feltétlenül be kell tartani! 

Bizonyos szerek alkalmazásakor a megfelelő, zárt védőruházat, légzésvédő, arcvédő maszk, védőkalap, védőszemüveg és védő lábbeli (vastag talpú, zárt, magas szárú cipő, csizma) viselése is ajánlatos, azonban még a kevésbé mérgező vegyszereknél is alapvető követelmény a kézvédelem! Erre a legalkalmasabb a kimondottan kertészkedéshez kialakított, vászon- vagy bőrkesztyű használata.

Permetezéshez természetesen a hosszú ujjú, vastagabb anyagú ing, póló, illetve nadrág viselése is szükséges, hiszen egy enyhe szellő is a testünkre juttathatja a permetet! 

Azt pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szeles időben ne permetezzünk, mert olyankor könnyebben belélegezhetjük a káros gázokat, gőzöket, és a permetezés hatékonysága sem lesz megfelelő, hiszen a szer nem oda jut, ahová kellene.

Permetszerek hatásai

Mérgezés esetén a legáltalánosabb, legelső jel a fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, verejtékezés lehet. 

Dikumarolt tartalmazó mérgektől véres lesz a széklet és a vizelet, dinitrofenolt tartalmazóktól – melyek gyorsan felszívódnak a testfelszínről is – nő az illető hőmérséklete, légzés- és pulzusszáma, füle, ajka elkékül, nyugtalanná, tudata zavarttá válik, nehézlégzés, szívritmuszavar léphet föl.

A ditiokarbamátot tartalmazó gombaölő szerek elsősorban a szem nyálkahártyáját és a légutakat irritálják, heves köhögési rohamot, öklendezést, könnyezést, a bőr viszketését válthatják ki. 

A klórtartalmú rovarölő szerek (mint például a DDT) az idegrendszert izgatják, görcsöket, izomrángást okoznak, valamint károsíthatják a vesét, a májat és a szívet is (ezek a tünetek főleg a méreg lenyelését követően alakulnak ki). 

Az alkilfoszfátot tartalmazó növényvédő szerek a legelterjedtebben alkalmazott permetszerek napjainkban, melyek a bőrről, kötőhártyáról is jól felszívódnak, és körülbelül fél óra múlva jelentkeznek a tünetek: a pupillák szűkülnek, hányinger, hányás, fejfájás, nyálfolyás, hasfájás, vérnyomásesés, szédülés, nehézlégzés, izomgyengeség, izomgörcsök lépnek fel.

Ha enyhe könnyezésen kívül más tünetet nem tapasztalunk, természetesen nem kell azonnal orvoshoz fordulni. De ha a fent felsorolt súlyosabb tünetek valamelyikét, vagy azok közül többet is tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a munkát, és hívjuk a mentőket!

Várjuk ki a végét!

A legtöbb rovarirtó szer használati utasításán fel van tüntetve az úgynevezett munka-egészségügyi várakozási idő, ami azt jelenti, hogy a szer használatát követően bizonyos ideig egészségügyi okokból nem lehet a kertben munkát végezni. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni az egészségkárosodás megelőzése érdekében! Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő annyit jelent, hogy az adott vegyszerrel kezelt gyümölcsöt, zöldséget a megadott perióduson belül nem szabad elfogyasztani, még alapos mosást követően sem! Ki kell várni, be kell tartani ezeket az időintervallumokat!

webbeteg.hu