A repülőgépek géniusza - Svachulay Sándor (1875-1954)

A magyarokat gyakran kishitűeknek, veszteseknek titulálja a világ. Sajnos napjainkban ez egyre inkább igaznak bizonyul. Született azonban számos nagyszerű feltalálónk, akik megreformálták a világot, kár lenne róluk megfeledkeznünk. Közlekedéssel, utazással kapcsolatos felfedezéseikről épp itt az ideje, hogy mindannyian tudomást szerezzünk.

Bővebben:

A REPÜLŐGÉPEK GÉNIUSZA  - SCVACHULAY SÁNDOR

Svachulay Sándor 1875. június 3-án született Kassán.

Budapesten tanult gépésznek, majd 1898-ban önálló lakatosműhelyt nyitott. A repülés iránti vonzalma már egészen fiatal korában megmutatkozott.

Első gépe 1906-ban készült el, amely már küllemében is teljesen elütött kortársainak repülőgép-konstrukcióitól. A vékony acélcsövekből összehegesztett váz és a teljesen újszerű, V alakban megtört szárnyprofil, valamint a szokatlanul kis méret önmagukban is felkeltették a szakértők figyelmét. A Kolibri-I nevű gép sok eredeti megoldást tartalmazott, ám a levegőbe a sok guruló- és ugrópróba ellenére sem sikerült felemelni. Ez egyrészt a pilóták gyakorlatlansága, másrészt a kis teljesítményű, mindössze 15 lóerős motor miatt volt. Jó néhány módosítással a "Kolibri-család" több változatban is elkészült, amelynek negyedik tagja hozta meg az átütő sikert a Budapesten 1913. augusztus 20-án megrendezett nemzetközi repülőversenyen.

A Kolibri-IV valósággal játékszernek hatott a versenyre benevezett légjáró monstrumokhoz viszonyítva, mivelhogy kis mérete miatt elfért a többi repülőgép egyik szárnya alatt. A rajt után a 35 lóerős motorral szerelt Kolibri szinte azonnal meredeken felszállt a levegőbe, s a kis gép a nagy, 135 km/órás sebessége mellett a rendkívül ügyes manőverezési tulajdonságával kápráztatta el a nézőközönséget. Svachulay után ilyen kis motorral csak mintegy tíz évvel később értek el hasonló sebességet.
Gyakorta előfordult - különösen a La Manche csatorna átrepülései során - , hogy motorhiba miatt a pilótáknak vízfelületen kellett kényszerleszállást végrehajtaniuk. Ebből a meggondolásból Svachulay a repülőgép törzsét vízhatlan vászonból készült csónaktestnek képezte ki, így az vízre szállva nem merült el, sőt onnét újra képes volt felszállni. Ezen kívül a törzsre kerekeket is szerelt, amelyek úttörő megoldással a felszállás után behúzhatók voltak.

Ez a technikai újdonság azután világszerte elterjedt. Gépének további jelentős újítása volt, hogy a borítóvásznat először hozzávarrta a vázhoz, azután kente be híg gumioldattal, ami a száradással kifeszült és többé már nem lazult meg. Nem túlzás, hogy Svachulay a repülőgép-építés géniusza volt, s korának legjobb repülőgép-tervezői közé tartozott.

A már eddig felsorolt találmányai és korszakalkotó ötletei mellett feltétlenül meg kell említeni az állítható fém légcsavar találmányát. Ennek lényege azon a felismerésen alapul, hogy a légcsavar lapátjainak emelkedési szöge szoros összefüggésben áll a sebesség és a vonóerő kérdésével. Magyarán, adott emelkedési szöggel bíró légcsavar csak egy bizonyos sebesség mellett éri el legnagyobb hatásfokát, ugyanakkor annak negatív emelkedési szögben való beállításával fékezhető a sebesség. Ez utóbbi helyzet a leszállásnál kívánatos, hogy a kifutási út kellő mértékben lerövidüljön.

Az I. világháború alatt az albertfalvai repülőgépgyár munkáját irányította.

A háborút követően azonban a repülőgépek gyártását és fejlesztését is megtiltó trianoni békediktátum súlyos csapást jelentett a magyar repülés fejlődésére.

Svachulay lakatosműhelyében sem végeztek többé repülőgép-összeszereléseket, csak ha a sportrepülőgépeken akadt elvétve némi lakatosmunka.

1922-től a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület első gépeinek lakatosmunkáit irányította. 1934-ben két könnyű vitorlázó repülőgépet épített, melyekkel kísérleti repüléseket végeztek. 1938-tól a Magyar Aero Szövetség központi modellező műhelyének vezetője és oktatója. Közben évtizedekig foglalkozott a verőszárnyas repülőgépekkel, az emberi izomerővel működő repülőszerkezetekkel. Nevéhez fűződik az állítható fémlégcsavar és a repülőgépek leszállási sebességét csökkentő berendezés.

Svachulay Sándor 1954. augusztus 25-én hunyt el Budapesten.