Valószínűleg ez a legjobb példája annak, hogy egy növény csalással
próbálkozik a magvai szétszórása érdekében - mondta az AFP francia
hírügynökségnek Jeremy Midley, a Nature Plants című brit tudományos
folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány társszerzője. A
jelenséget a Ceratocaryum argenteum nevű, a dél-afrikai De Hoop nemzeti parkban honos növény elé helyezett kamera segítségével sikerült megérteni.
Ganajtúrók egy Acacia verticillata virágain
Forrás: Flickr / ron_n_beths pics
A ganajtúró bogarakat vonzza be
A növény diója az antilop ürülékére emlékeztető kesernyés szagot
bocsát ki. Az illat által megtévesztett ganajtúró bogarak elgörgetik és
elássák, hogy később lakmározzanak belőle. A dió azonban túlságosan
kemény ahhoz, hogy a bogár vagy a lárvája el tudja fogyasztani. Tudjuk, hogy a becsapás egyes növények beporzási stratégiája - mondta Jeremy Midley, a fokvárosi egyetem kutatója.
A tükörbangó méhvé változik
A tükörbangó (Ophrys speculum) például egy nőstény méhre
hasonlít, az illata is hasonló, így vonzza a hím méheket, akik rájuk
szállva próbálnak meg párosodni.
Ophrys speculum, amelynek virágai méhre emlékeztetnek
Forrás: Flickr / adrien
Eközben testükre ragad a virágpor. A "partner" reagálásának hiányában
a méh máshová száll, biztosítva így a beporzást. Az orchideáknak
nincsen nektárja, így nyilvánvalóan becsapják a rovart, amelynek semmi
érdeke nem fűződik a beporzásához.
Több bizonyíték kell
A tanulmány szerint a magok terjesztésének ez a rafinált ötlete jóval
ritkább, és sok kutató vitatja. "Bizonyosak vagyunk abban, hogy
csalásról van szó, de valamivel több bizonyíték kell,
hogy azt mondhassuk, megtévesztés történik, azaz valamilyen adaptációs
utánzási stratégia van a csalás mögött" - fejtette ki Jeremy Midley.
Kommentáld!