A mindennapok stresszes helyzeteit elviselni nem egyszerű feladat, de sokan rosszabbul érezzük magunkat tőle, mint kellene.

Szerző:Futaki Balázs

A mellékvese a vesék tetején ülő kis, sapkaszerű képlet. Feladata azonban nagyon fontos, hiszen ez a szerv termeli többek között az adrenalint, amely a „fuss vagy üss” hatásért felel, valamint az antistressz-hormont, vagyis a kortizolt. Az adrenalin hatására a szív munkája fokozódik, emelkedik a vérnyomás, több oxigént kapnak az izmok, hogy a támadás vagy a menekülés megvalósulhasson. A kortizol pedig többek között arról gondoskodik, hogy többletglükóz szabaduljon fel a testben, hogy a fokozott megterhelést bírja a szervezet. Mindemellett hatással van a vérnyomásra, az inzulin- és glükózszintre, valamint az immunfunkciókat is befolyásolja.

Hogy mennyire fontos e szerv megfelelő működése, arra egy patkányokkal végzett kísérlet mutat rá. Egyes állatok mellékveséjét eltávolították, ami nem is jelentett különösebb megterhelést számukra, egészen addig, amíg stressznek nem tették ki őket. A hirtelen megijesztett vagy éheztetett patkányok szervezete ugyanis már nem termelt kortizolt, mely segíthette volna a harcot a stressz ellen. A védekezés hiánya pedig az egyedek pusztulásához vezetett.

Mi az a mellékvese-fáradtság?

A fenti fejtegetésből jól látszik, hogy stresszhelyzetben a mellékvesevelő és -kéreg hormontermelésének fokozódása létfontosságú. Csakhogy napjainkban a stressz olyan méreteket ölthet, és olyan időintervallumokat fedhet le, ami már a szervezetnek túl sok lehet. Egyes elméletek, nézetek szerint a folyamatos, nagyobb stressz-szint, illetve a kiugróan stresszes időszakok szaporodása oda vezet, hogy a mellékvese elfárad, vagyis a kortizoltermelés már nem lesz kielégítő. Ennek következtében a stressz hatásait a test nem tudja teljesen kivédeni. Ez az időszak még csak kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel jár, ám előre vetíti a mellékvese kifáradását, vagyis azt az állapotot, amikor a hormontermelés lecsökkenhet. Ez pedig már komoly orvosi gond, a beteg folyamatos, szoros megfigyelés mellett élheti csak tovább az életét.

A mellékvese-fáradtság jelei

A mellékvese-fáradtság talán legfontosabb tünete az állandó fáradtság. A reggeli ébredések nehezen mennek, az ember egész nap, bárhol képes lenne elaludni, kedvetlen és ingerlékeny. Ezenfelül a következők is utalhatnak a probléma meglétére:

bizonytalan vérnyomás,

gyors szívdobogás,

szédülés, szorongás,

időszakos adrenalinlöketek,

idegességrohamok.

Felismerés és kezelés

A problémát felismerni igen nehéz. Egyrészt a tünetek nem specifikusak, másrészt a szervezet mindenáron megpróbálja fenntartani a kortizolszintet. Ezt kezdetben a progeszteron felhasználásával éri el, mert ez a hormon közvetetten átalakítható kortizollá. Ennek megfelelően a laborvizsgálat normál kortizol- és csökkent progeszteronszintet mutathat, de az értékek még ekkor is a normál tartományban mozoghatnak.

A betegség gyanúja esetén a kortizolszint mérése reggel 8–9 óra között éhgyomorra elegendő lehet, de előfordulhat, hogy a diagnózishoz nem elég csak a kortizolkoncentráció eredménye, ilyenkor a kortizol- és ACTH-koncentráció egy idejű mérése lehet szükséges; ezt minden esetben szakorvosnak kell eldöntenie. Máskor viszont további – speciális – tesztek szükségesek a részleges mellékvese-elégtelenség kizárására. 

Ráadásul a kortizol szintje napszaktól függően is változik. A szakembernek pontosan ismernie kell a páciens egyéb hormoneredményeit is, hiszen az agyalapi mirigy – pajzsmirigy és az agyalapi mirigy – mellékvese tengely néhány ponton összefügg. Összefoglalva megállapítható, hogy a tünetek megléte és az eredmények összessége deríthet fényt a problémára. A kezelés optimális esetben a stressz csökkentésével kezdődik, ami lehet rövidebb-hosszabb szabadság, vagy teljes életmódváltás is jelentősen javíthatja a panaszokat. Végül szükség esetén a szakorvos gyógyszeres hormonpótlással is élhet.