Korok és kultúrák találkozása a
szabadtéri néprajzi gyűjteményekben címmel tartottak konferenciát
Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumban, 2015. július végén.
Göcseji Falumúzeum
Fotó: facebook/gocsejiskanzen
A konferencia megrendezésének apropója, hogy 2024-ig, összesen több
százmillió forintos beruházással valósul meg fejlesztés a Göcseji
Falumúzeumban.
A szabadtéri múzeumok évtizedek óta együttműködnek, közösen alakítják
profiljukat és azt a technológiát, amelyekkel felépítették a
skanzeneket - emlékeztetett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum
főizgató-helyettese. Bereczki Ibolya felidézte, az országban elsőként,
1967-ben, Szentendrén alapítottak szabadtéri múzeumot, a Göcseji
Falumúzeum 1968-ban nyitotta meg kapuit.
Cseri Miklós, a Szentendrei Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint a
szabadtéri gyűjtemények megkérdőjelezhetetlenül nagy értéket
képviselnek, ugyanakkor múzeumként zárványértékként kezelendők; mivel
olyannyira zárt egységek, hogy a komplex múzeumfejlesztésen belül külön
kell választani ezeket a gyűjteményeket, azaz a fejlesztések nem
megkerülhetők, de integrálva, külön területen kell végrehajtani; a
szabadtéri gyűjteményekből elvenni, sem hozzátenni nem szabad.
A meghívott előadók valamennyien a saját szakmai tapasztalataikkal,
elképzeléseikkel járultak hozzá ahhoz, hogy a lehető legjobb megoldás
szülessen a szabadtéri gyűjtemények szempontjából: miként lehet olyan
fejlesztéseket véghezvinni egy (turisztikai célpontként is működő)
skanzenben, amely a meglévő értékhez csak hozzátesz, de korszerű,
látogatóbarát megoldásokkal nem vesz el sem a szakmai nívóból, sem a
gyűjteményi értékből.
Kaján Imre megyei múzeumigazgató kiemelte: a szakmai előadásokon
elhangzottak megalapozathatják a Göcseji Falumúzeum fejlesztési irányát:
„hogy nézzen ki a múzeum, mit tartalmazzon, milyen funkciók legyenek
majd benne, hogy minél jobban meg tudjon felelni a látogatói és a
szakmai elvárásoknak".
Kommentáld!