Nem hagyták magukra az elárvult fülesbagoly-fiókákat
Forrás: Wikipedia
Tizenöt elárvult erdei fülesbagoly-fiókát (Asio otus) nevelnek a
Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában, a madarak miután
megerősödtek, visszatérhetnek a szabadba.
Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy tavasszal a vadaspark
mentőközpontja egyfajta állatbölcsődévé változik. Számos védett állat
kölyke és fiókája kerül ide ilyenkor, amelyek elárvultak, vagy
valamilyen oknál fogva elszakadtak az anyjuktól.
A több mint egy
tucatnyi, különböző korú fülesbaglyok-fióka nem egy fészekből
származik, több helyről hozták be őket a sorsukért aggódó magánemberek,
illetve természetvédelmi szakemberek. Egy-egy fióka került a
mentőközpontba például Szegedről és környékéről, valamint Ópusztaszerről
és Hódmezővásárhelyről. Deszkről egyszerre hat fiókát juttattak be a
vadasparkba, ahol a gondozók veszik át a pótmamai szerepet, és etetik
rendszeres időközönként a fiókákat.
A felnevelt fülesbaglyokat
amint lehetséges, szabadon kívánják ereszteni. Hosszú évek tapasztalatai
alapján elmondható, hogy a gondozás többnyire sikerrel jár, így a
jelenleg a vadasparkban nevelkedő bagolyfiókák is nagy valószínűséggel
visszakerülhetnek természetes élőhelyükre - tette hozzá az igazgató.
A
közepes termetűnek számító - 35 centiméter körüli hosszú - erdei
fülesbagoly nevét hosszú tollfüléről kapta. Hátoldalán rozsdássárga
tollazata sűrű, hasoldalán kissé halványabb, szeme jellegzetes
narancssárga színű. Főleg fenyvesekben, kisebb fenyőcsoportokban
helyenként lomberdőkben fordul elő. Nappal a sűrű lombok között rejtőzik
vagy a fák törzséhez húzódva, egyenes testtartással pihen. Kisebb
rágcsálókra, főként mezei pockokra vadászik, de néha rovarokat és
madarakat is fog. Ősszel és télen kisebb csapatokba verődik.
Kommentáld!