Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Él hazánk területén egy növény, amelynek csak egy előfordulási helye van a Kárpát-medencében.
E ritka páfrányfaj a cselling (Notholaena marantae). A hegy, emberek által járhatatlan, eldugott szikláin fordul elő, talán ennek is köszönheti fennmaradását. A növény feltételezések szerint a jégkorszak előtti harmadidőszak flórájának egy mai napig fennmaradt maradványfaja.
A fajra 1901-ben bukkant rá egy osztrák mohakutató, Julius Baumgartner. A cselling megtalálója, hosszú ideig abban a tudatban volt, hogy a hazai flóra avatott kutatói ismerik hazánk területén az előfordulását, így nem is publikálta adatát. A felfedezés után tíz évvel említette egy jeles botanikusunknak Degen Árpádnak egy külföldi botanikai kirándulása során.
E ritka növény csak a meleg mikroklímájú, kevés talajréteget tartalmazó sziklagyepek bazalt szikláinak a zugaiban él. A nagy nyári szárazságok idején, levelei összepöndörödnek, barnára színeződnek. Legszebb látvány a tavaszi csapadékok idején, ekkor arasznyi levelei élénkzöld színűek.
A Szent György-hegyen előforduló ritka páfrányt, méltán nevezhetjük hazánk egyik legritkább kincsének, amely fokozottan védett, értéke 100 000 forint.
Írta és fényképezte: Ifj. Vasuta Gábor
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!