A klímaváltozás jele lehet a szúnyogirtó fogaspontyok megjelenése a természetes tavakban, folyókban, legutóbb a Zagyva szolnoki szakaszán találtak példányokat - közölte a Magyar Haltani Társaság elnöke.

Harka Ákos elmondta, hogy adatgyűjtéseik során először 2014 szeptemberében fogtak olyan elevenszülő fogaspontyfélét (Poecilidae), amely közönséges hőmérsékletű vizeinkben addig még sehol sem hozott létre önfenntartó állományt. A két nőivarú példány alapján guppira (Poecilia reticulata) vagy szúnyogirtó fogaspontyra (Gambusia holbrooki) gyanakodtak. Nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az esetnek, hiszen biztosra vették, hogy ezek a melegigényes halak nem élik túl a telet. Meglepetésre egy évvel később újabb tíz példányt fogtak a Zagyvának ugyanazon a kétszáz méteres szakaszán - számolt be Harka Ákos.

Harka Ákos a Magyar Haltani Társaság elnöke és Szepesi Zsolt elnökségi tag halfaunisztikai vizsgálatot végez a Zagyva szolnoki szakaszán 2015. szeptember 18-án.Fotó: Bugány János

A nagyobbak finoman pettyezett hát- és farokúszója, valamint a szemük alatti sötétebb folt alapján egyértelművé vált számukra, hogy a folyó növényekkel benőtt alsó szakaszán elszaporodott fogaspontyfélék a Gambusia holbrooki fajba tartoznak, és hogy az előző évben előkerült két példány is e faj képviselője volt - közölte. A 2015-ben előkerült halak körében három méretcsoportot lehetett elkülöníteni, s az is nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobbak áttelelt példányok.

Annak ellenére, hogy Szolnok táján sehol sem vezetnek melegebb vizet a Zagyvába, a 2014-2015-ös enyhe tél túlélési lehetőséget biztosított az ismeretlen módon idekerült példányok számára - fűzte hozzá Harka Ákos, megjegyezve, hogy a populáció további fennmaradása egyelőre bizonytalan, de a klímaváltozás hatására előbb vagy utóbb számítani lehet arra, hogy a fajnak a szokványos hőmérsékletű vizekben is önfenntartó állományai alakulnak ki.

A három-hat centiméteres kifejlett egyedek főként csípőszúnyogok lárváival és vízbe esett rovarokkal táplálkoznak. A fajt a maláriaszúnyog elleni biológiai fegyverként elsőként a Panama-csatorna építésekor vetették be az 1900-as évek elején. Az akció sikerére tekintettel minden kontinensre betelepítették. Magyarországon az első példányokat hozzávetőleg egy évszázada hozták be közegészségügyi okokból a Hévizi-tóba, majd több meleg vizű élőhelyre, például a miskolctapolcai hőforrás vizébe is.

Szúnyogirtó fogasponty  Fotó: Bugány János

A Hévízi-tó környékén élő állomány a Kis-Balaton be nem fagyó részén gond nélkül átvészel egy átlagos telet - mondta Harka Ákos, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint a szúnyogirtó fogasponty melegkedvelő faj, de a hőmérséklet változását viszonylag tág határok, akár 0 és 30 Celsius-fok között is képes elviselni.