Fotó: Profimedia

A melegebb égövből az ottani kórokozókat hordozó szúnyogok észak felé terjeszkednek, és hazánkban is megjelenhetnek invazív szúnyogfajok. Az alattomos vérszívók gyérítése fontos feladat, ám a manapság használt szúnyogirtó módszerek nagy károkat okoznak a madárvilágnak, és hosszú távon az embereknek is.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a tömeges szúnyogirtás veszélyeire hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy a nekünk embereknek kellemetlen csípéseket okozó szúnyognak, a természetben komoly szerepük van:

„A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk pedig ökológiai katasztrófát okozna, emellett a szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár.

A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre), és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra. Szemléletes példáját adják ennek a 2010-es év madarai – a fecskék – között az ezredforduló első évtizedének végére átlagosan mintegy 50 százalékos állománycsökkenés volt kimutatható. Közülük a legnagyobbat 64 %) a városlakó molnárfecskék, az ő esetükben az egyik gyanúsított éppen a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás volt.”

Általában idegmérgekkel irtják a szúnyogokat, kétféle kijuttatási módszert alkalmazva: légi permetezéssel, illetve a talajról indított melegködképzéssel.

„A légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve szinte kizárólag a repülő szúnyogokra hat, mert csak így tud érintkezni a rovar testével, ahonnan a légzőszerven át jut a testbe. A módszer a nem repülő, a levelek fonákján rejtőzködő szúnyogokra hatástalan, éppen ezért a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok aktívak.

A talajról képzett melegködös módszer esetében a rovarölő szer hordozóanyaga a közelmúltig a magában is súlyosan környezetszennyező, az emberben többek között bőrrákot okozó nyers gázolaj volt, amiből hektáronként 10 liternyi jutott a környezetbe - helyette napjainkban a nem mérgező, paraffinbázisú fehérolajat használják. A vízszintes irányban mozgó mérgező köd akár 40 percig is a területen lebeghet, és teljesen átöblíti a térséget, így a növényzetben megbúvó, tehát az éppen nem repülő rovarokra is hat - a vizsgálatok kimutatták, hogy az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya csak 0,1 százalék volt.

A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra, illetve a mérgezett rovarokat elfogyasztó madarakra, hüllőkre, emlősökre is károsan hat. A szúnyogirtásokat követően általában megnő az elhullott madarak száma, előfordul akár egész fészekaljnyi fiókák pusztulása is”

- tudtuk meg Orbán Zoltántól.

A világ egyik legelterjedtebb rovarriasztó vegyülete, a dietil-meta-toluamid (DEET) veszélyes lehet az emlősök idegrendszerére. A montpellier-i Fejlődéstudományi Intézet és az angers-i Bruno Lapied Egyetem közös vizsgálatában igazolták, hogy a DEET befolyásolja az acetilkolin, az egyik idegrendszeri ingerületát