A Savant-szindrómások olyan emberek, akik bár korlátozott szociális képességekkel rendelkeznek, valami másban kimagasló tehetségűek.

Szerző: Futaki Balázs

Az Esőember című film kiemelkedő tehetségű, ám sérült szociális képességű főszereplőjét egy Kim Peek nevű férfi ihlette. Bár a világhírű film egy autista emberről szólt, a mintaként szolgáló Kim nem autista volt, hanem úgynevezett Savant-szindrómában szenvedett. Ez a kórkép valóban hasonlít az autizmushoz, ám a két rendellenesség nem teljesen fedi egymást.

A Savant-szindróma – az autizmustól eltérően – szerzett rendellenesség lehet. Akár egyik pillanatról a másikra, egy baleset következményeként is kialakulhat, hogy a beteg hirtelen hihetetlen emlékezőtehetségről tesz tanúbizonyságot, vagy rendkívüli matematikai képességei lesznek. Az orvostudomány ma még adós a válasszal, hogyan is alakulhat ki egy emberben ilyenfajta szuperképesség, néhány megfigyelést azonban tettek már az elmúlt évszázadok során.

Fogyatékkal élő zsenik

Akárcsak Kim Peek, aki gyorsolvasó és fejszámoló, a különleges képességeik mellett a Savant-szindrómával élők szinte mindegyike valamilyen fogyatékossággal kénytelen élni. Itt elsősorban agyi károsodásra kell gondolni – akárcsak az autisták esetében. A savantosok mintegy fele egyben autista is, másik felüknél egyéb mentális rendellenességek vagy központi idegrendszeri károsodás diagnosztizálható. 

Az érintettek nagyon sokszor kivételes, már-már emberfeletti emlékezőtehetséggel rendelkeznek. Ilyen tehetségről számolt be – a MediPress cikkében – nemrégiben az a neve elhallgatását kérő fiatal nő is, aki egy síbaleset után vette észre magán a nem mindennapi képességet. Néhány héttel a baleset után látása, érzékelése és memóriája drámai mértékű változásokon esett át. – Olyan volt, mintha látnék, de nem a szó szoros értelmében, mivel még mindig szédültem, és ezt a különös elkülönülést tapasztaltam a látottak és az agyam által feldolgozottak között – mondta. – Minden helyre vissza tudtam emlékezni, mintha végiglapoznék egy könyvet. Mindenre, ahol csak jártam, de különösen az épületekre.”

Nem sokkal később neurológusok kezdték vizsgálni a beteget, majd több mint egy év és több száz vizsgálat után végül sikerült diagnosztizálni nála a szerzett Savant-szindrómát.

Nagyon sokféle egyéb képességre is szert tehet egy Savant-beteg, köztük több furcsa készséget is leírtak már. Ilyenek például a rendszámok ezreinek memorizálása, a térképek megjegyzése a legapróbb részletekig, vagy a villámszámolás, de zenei, képzőművészeti és matematikai képességeket is leírtak egyes betegeknél.

Érdekes esetek, érdekes emberek

Az egyik első leírás egy 18. századi napszámosról, Jedediah Buxtonról szól, aki vélhetően Savant-szindrómában szenvedett. A tudomany.blog.hu így ír a férfiról: Buxton valóságos computeraggyal rendelkezett. Amikor megkérdezték tőle, mennyibe kerülne egy 140 lábú ló megpatkolása, ha az első patkó 1 farthingba kerülne, majd az ár minden egyes patkónál megduplázódna, ő a majdnem pontos 725 958 096 074 907 868 531 656 993 638 851 106 font, 2 schilling, 8 penny árat számolta ki.

Amikor azt kérték tőle, emelje ezt négyzetre, a számítást több mint két hónapon át végezte fejben, mígnem előállt a 78 jegyű végeredménnyel. Mindeközben élte megszokott hétköznapjait, végezte munkáját. A számítás nem terhelte le túlzottan az idegrendszerét, szinte magától futott le, és tudatába csak a végeredmény került.

Egy másik érdekes eset napjainkból: a Daily Mail számolt be Jason Padgett bútorbolti eladóról, aki egy szórakozóhelyen verekedésbe keveredve szenvedett súlyos sérüléseket, belső vérzést. A kezelés után vette észre magán, hogy a világot érdekes geometriai formákban kezdi látni. – Mindenhol szögeket, formákat látok – írta –, látom a szivárvány geometriáját, az örvénylő víz fraktálját. – Először csak rajzolni kezdett, majd matematikaórákat vett, hogy értse is, amit lát. Napjainkban elméleti matematikusként dolgozik.

Bár a legérdekesebb esetek szerzett képességű Savant-szindrómásokról szólnak, a betegek nagy része született savantos.

Forrás:ötvenentul hu