A szurikátáknál az alárendeltek a legjobb problémamegoldók

Brit kutatók szerint az alárendelt szurikáta hímek a leginnovatívabbak a szociális mongúzfélék csoportjaiban.

A szurikáták mancsukat és orrukat számos hasadékba bedugják, hogy megtalálják kedvenc táplálékukat, a skorpiót. Egy új kutatás kimutatta, amikor táplálékszerzésről van szó, a szurikátacsoportok alárendeltebb tagjai a leginnovatívabbak. A Cambridge-i Egyetem kutatói kiderítették, hogy az alacsony rangú hímek a legjobb problémamegoldók, ami jutalomfalatokhoz juttatta őket. A kutatásról az Animal Behaviour folyóirat számolt be.

A vizsgálatot az egyetem állatok viselkedésével foglalkozó specialistája, Dr. Alex Thornton vezette. Ő és csapata „feladatok” elé állította a Kalahári-sivatag déli részén vadon élő szurikátacsoportokat. A kutatók lezárt, áttetsző tartályokat hagytak kinn átlátszatlan fedőkkel. Az állatoknak ki kellett találniuk, hogyan nyithatják ki a tartályt, hogy hozzáférjenek a benn lévő skorpióhoz.

Képgaléria

(MTI/EPA/Andrzej Grygie)

A kutatók magyarázata szerint azt szerették volna kideríteni, „mi készteti az egyedeket az innovációra, és milyen pszichológiai mechanizmusok teszik ezt számukra lehetővé”. Thornton szerint a szurikátáknál „sokkal inkább az állhatatosságon van a hangsúly, mint az intelligencián.

"Úgy tűnik, nem jöttek rá a szabályra, hogy az átlátszatlan részt különféle eszközökkel támadják meg” – magyarázza. Elmondása szerint, amikor a szurikáták új feladatot kapnak, visszatérnek a kiindulópontra. „Hajlamosak eredménytelenül kapirgálni a tartály áttetsző oldalait, ahelyett, hogy rögtön az átlátszatlan fedőhöz fordulnának, ami a jutalomhoz vezet.”

A leleményesség egyértelmű hiánya ellenére az alacsony rangú hímek lekörözték a csoport összes tagját. Egyszerűen nem adták fel egészen addig, míg rá nem jöttek, hogyan érhetik el a skorpiót. Thornton magyarázata szerint ezek az alárendelt, kifejlett hímek voltak azon egyedek, melyek párt keresvén elhagyják csoportjukat, „így kifizetődik, ha hajlandóak kockázatot vállalni és megpróbálkoznak a felvetődő új problémák megoldásával” – teszi hozzá.

Képgaléria

(MTI-fotó: Kelemen Zoltán Gergely )

A kutató hozzátette, bár számos szakember azt sugallta, hogy az innováció „kognitív szempontból megerőltető”, ezek az eredmények azt mutatják, hogy „az egyszerű, megőrzött tanulási folyamatok és a makacs kitartás elegendő lehet az új problémák megoldásához”.

Thornton elmondta, szerinte „a szükség az invenció szülőanyja” megállapítás illene leginkább a helyzetre. „Ha domináns az egyed, akkor zsarnokoskodhat és ellophatja más egyedek tulajdonát. Ha azonban alárendelt, akkor kifizetődhet a kockázatvállalás és a problémamegoldás képessége.”