"A falu mellett északról magas hegy emelkedik, melyet Leshegynek a hagyományok szerint azért hivnak, mert ottan a hátrább fekvő Márévárának őrállomása volt a végett, hogy a Budvárából adott vészjelt a várőrizettel közöljék. E hegynek csaknem falmeredek szikla oldalában üregek tátongnak, ezek oly barlangoknak nyilatai, melyekben a nép vész idején biztos menhelyet talált. Két egymás fölé helyezett s csak nem megközelithetlen barlang van itten. Az alsó (15 lépés hosszú és 10 lépés széles) barlangnak szabályszerüleg idomitott, boltivezetszerü fölepe sziklatámokon nyugszik, kapujánál még most is látszanak a sarokhelyek, melyek erős vas ajtókat tartottak, meg van e barlangban a tüzelő hely kürtője, és a kézimalom fülkéje is. Az e felett lévő felső barlang, – hova csak ügyes mászó tud jutni – ép oly kiterjedésü mint az alsó, innen sziklábavésett beszélő cső nyulik le az alsó barlangba, melyen át madárnyelven beszéltek – mond a hagyomány – hogy az ellenség meg ne érthesse. A felső barlang ablakából mutatták meg a csalkürtőskalácsot a tatároknak. Ugyanis tatárok dulván a vidéket, Máréfalva népe védbarlangjaiba vonult, s midőn a tatárok a völgyen felmenének, a barlangban lévők reájok nyilazván, többeket, s azok közt vezérüket is elejtették. Dühbe jött erre a tatár had, s ostrmolni kezdte a védhelyet; de az erős fekvésű védhelyhez nem férhetvén, ostromzárolták, hogy kiéheztetéssel szorítsák önmegadásra. Már elfogyott ostromoltak és ostromlóknak is minden eledele, midőn a barlangban lévő szalmából nagy kürtös kalácsot csinálván, kimutatták s le kiáltottak: Lám mi jól élünk mig ti éheztek! Mit látva a tatárok, a falu feldulása után távoztak. A megmaradt nép pedig hálaimát zengve vonult le menhelyéről, s régibb falujának fekhelyétől alább épité fel lakházait.

A falutól balra eső Csimbolás nevű hegy oldalán egy helyet Hadutjá-nak neveznek a hagyományok szerént azért, mert Márévárából ott ment át az ut a Bágyivárhoz, vagy más hagyomány szerént azért, mert egy nagy fejedelem ott vezette át hadseregét. A falun alól még egy helyet Ördögoltárának neveznek azért, mert ott bálványoknak áldoztak.

A falun felül Teleság pataka azon ponton szakad jobb partilag a Fenyédvizébe, hol a csiki országut a Czekend oldalára kezd emelkedni; de minket a felfedezési vágy elvont a csinált utról, s veszedelmes hegyoldalokon, kecskék által vert ösvényen indultunk Máré várának felkeresésére."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása