A Tátra leghosszabb, egybefüggő turistaútja a Felső turistaút (Magistrála), amely a Magas-Tátra nyugati határán található Podbanszkótól (Podbanské) a Bélai-Tátra keleti lábánál fekvő Zár (Ždiar) településig vezet. A Magas-Tátra déli lejtőit keresztező, végig piros színnel jelzett Felső turistaút teljes hossza hozzávetőlegesen 59 km, az út során kb. 3100 méter (Toldi Péter ultrafutó 2017 szeptemberében mér mérése szerint +2506 / -2592 méter) szintkülönbséget kell leküzdeni. A Felső turistaút Podbanszkón (940 m) kezdődik, elhalad a Gödör-tó (Jamské pleso, 1447 m) mellett, majd Csorbató (Štrbské Pleso, 1350 m) – Poprádi-tó (Popradské pleso, 1494 m) – Oszterva-nyereg (Sedlo pod Ostrvou, 1959 m) – Batizfalvi-tó (Batizovské pleso, 1879 m) – Felkai-tó (Velické pleso, 1663 m) – Tarajka (Hrebienok, 1284 m) – Zamkovszky-mház (Zamkovského chata, 1475 m) – Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso, 1751 m) – Nagy-Morgás-hágó (Sedlo pod Svišťovkou, 2023 m) – Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m) – Nagy-Fehér-tó (Veľké Biele pleso, 1612 m) – Kopa-hágó (Kopské sedlo) – Széles-nyereg (Široké sedlo, 1830 m) útvonalon át érkezik meg Zár (896 m) településre.
A turistaút kiépítésének ötletét Jeltsch Hugó vetette fel elsőként a Magyarországi Kárpátegyesület 1903-as évkönyvében. Egyes szakaszai már abban az időben léteztek, de nem alkottak egységes útvonalat. Az ötletet az I. világháború után, 1923-ban Petr Karel élesztette újjá, amikor leírta a létező szakaszokon tett túráját, és javaslatot nyújtott be ezen szakaszok összekötésére Sólyom út néven. A javaslatok alapján a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) 1931 és 1937 között nagyrészt saját költségén, de állami hozzájárulást is igénybe véve építette ki a Felső turistautat. A turistaút nyomvonala a későbbi években többször változott, a legjelentősebb változásra 1978-ban került sor, amikor a Bélai-Tátra főgerincének lezárása következtében az addig a Kopa-hágóból a Bélai-Tátra főgerincén Barlangligetig (Tatranská Kotlina) vezető turistaút 19 km-rel lett rövidebb.
Lejegyezte: Nagy Árpád; Illusztráció: Toldi Péter
Kommentáld!