Globális méretekben intelligenciánk lassú hanyatlása tapasztalható. A tendencia általános, az okok ködösek.

Bár a technológiánk hajmeresztő mértékben fejlődik, az emberi intelligencia nem követi ezt a fejlődést. Egyes vélemények szerint éppen az életünket megkönnyítő technikák miatt kevésbé használjuk az agyunkat, így kombinációs készségünk, műveltségünk, kreativitásunk és egyéb agyi funkcióink sem fejlődnek.

Akárhogyan is, a legújabb kutatások szerint intelligenciaszintünk nem növekszik, hanem nagy átlagban lassú hanyatlásról beszélhetünk.

A Flynn-hatás

Az intelligencia világszerte mért változása korábban éppen ellenkező irányú volt – ezt nevezzük Flynn-hatásnak.

Flynn-hatáson az IQ-teszteken az évek során elért folyamatos emelkedést értjük. Az IQ-szint világszerte tapasztalt növekedését korábban James Flynn új-zélandi politológus fedezte fel, aki az emelkedés mértékét – kb. 3 pont 10 év alatt – is meghatározta.

A szakember szerint ez elsősorban a jobb táplálkozásnak és a kedvezőbb életkörülményeknek köszönhető. Nyilvánvaló, hogy a több táplálék és a kényelmesebb élet jórészt technikai vívmányaink eredménye, melyek az elmúlt évtizedekben valóban megkönnyítették életünket.

Az újabb kutatások szerint megforduló tendencia, az intelligenciacsökkenés éppen ezért feladja a leckét a kutatóknak: hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a tényező – a technikai fejlődés – most éppen ellenkező okozattal jár, mint amit évtizedeken keresztül tapasztaltunk?

Egy kutatás, több kérdés

A New Scientist című lapban közzétett tanulmány szerint az intelligenciacsökkenésre adható legpesszimistább magyarázat az, hogy az emberiség elérte az intellektuális csúcsot, amelynél magasabbra már nem képes jutni. 

Mára a fejlődő országokban is kezd véget érni a „Flynn-hatás”, az IQ-szint ott is erős hanyatlásnak indul. Dr. Flynn is elmondta véleményét a kérdésről, miszerint ezt a trendet jobb oktatási rendszerrel lehetne visszafordítani.

Vannak ugyanakkor, akik nem ennyire optimisták, és úgy vélik, azért van egyre kevesebb intelligens ember, mert a tanult emberek kevesebb gyereket vállalnak, mint a tanulatlanok, így a jövőben még inkább többségbe kerülnek az alacsony intelligenciaszinttel rendelkezők. 

Richard Lynn, az Ulster Egyetem pszichológusa például azt számolta ki, hogy ha a fenti folyamat ugyanígy folytatódik, 2050-re ismét átlagosan 1,3 ponttal lesz alacsonyabb az emberiség IQ-szintje.

Definíciós problémák

Az árnyaltabb kép érdekében hozzá kell tennünk, hogy már az intelligencia definiálásával is problémáik vannak – ahány szakértő, tanulmány vagy vélemény, annyiféle meghatározás. Éppígy árnyalt gondolkodásra van szükség akkor, amikor a naponta használt technológiák hatásairól beszélünk. Gyakran elhangzik az érv, miszerint a mai gyerekek már nem tudnak fejben vagy papíron számolni, szinte nem is kell papírra írniuk, illetve az információ könnyű hozzáférhetősége miatt a lexikális tudásra is alig van szükség.

Nos, ezek valós érvek, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a mobiltelefonok, számítógépek elterjedésével bizonyos készségek is nagymértékben fejlődtek. A téri-vizuális készségek egy mai gyereknél jóval fejlettebbek, mint akár két generációval korábban, hiszen az információk nagy része vizuális jellegű, illetve a videojátékokon és rendszeresen használt alkalmazásokon keresztül a gyerekek által megoldandó feladatok is ilyen jellegűek.

Meglepő, ugyanakkor elgondolkodtató továbbá, hogy egy mai iskoláskorú gyerek bizony többet olvas, mint akár húsz-harminc évvel korábban a szülei. Igaz, nem irodalmat vagy tudományos munkákat, ám egy gyerek a kognitív képességeket legalább annyira fejlesztő, legtöbbször interaktív tevékenységekben vesz részt: Facebook, SMS, chat, blogolás.

Adott tehát a feltételezés, hogy a nem velünk született, hanem tanult intelligencia mérésének jellegétől függ, milyen eredménnyel jár egy teszt. A korábbi évtizedek intelligenciamérése valószínűleg figyelmen kívül hagy olyan készségeket – például a megosztott vizuális figyelem, mentális transzformáció –, amelyekben a fiatalabb generációk jóval erősebbek, mint ahogy azt korábban mértük volna.

http://www.otvenentul.hu/