Parádés naplementével búcsúzott tőlünk az ősz, ami után csillagászati értelemben is kezdetét veszi a tél.
A jeles időpont ebben az évben december 22-én 0 óra 3
perckor következik be (világidőben számolva ez 21-én 23 óra 3 percet
jelent), amellyel párhuzamosan 21-éről 22-ére virrad a leghosszabb
éjszaka, és 22-ére esik a legrövidebb nappal. Hazánk földrajzi
szélességére ekkor esnek be legkisebb szögben a napsugarak, amelyet, az
idő előre haladtával, a nappalok hosszabbodása követ. Az év egyik, ha
nem a legszebb naplementéjét élhettük át 20-án, amikor az összefüggő
felhőzet alól, a horizont feletti keskeny sávban fedte fel magát
központi csillagunk, vörösesre festve majdnem a teljes égboltot a
veszprémi óváros tornyainak sziluettje felett.
A szürkület végén keleti irányban megjelennek a jellegzetes téli
csillagképek, amelyek közül talán az Orion alakzata a legismertebb. A
melléklet fotón bándi Essegvár felett figyelhetjük meg a szóban forgó
konstelláció csillagait, ami Vadász vagy Kaszás néven is közismert. A
felhőátvonulásokkal tarkított éjszakán, a látóhatáron feltűnt az égbolt
Nap utáni legfényesebb csillaga, a Sirius is, amelyet a kép bal oldalán a
Procyon követ. Az említett két égitest az Orion alfájával együtt
alkotja a Nagy Téli Háromszöget.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás - www.astrophoto.hu
Kommentáld!