Május 10-én az egész világ a világ a madarakra és a fákra figyel.

Budapesten, a Hárs-hegy környékén már többször megjelent egy szürke gém (Ardea cinerea). A madárnak nem a hegyvidéki, erdős környék a természetes élőhelye, ezért is meglepő a feltűnése, de rendszeres visszatérései alapján úgy tűnik, szívesen használja a város melletti élőhelyeket.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

1902-ban Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelméért. Még ebben az évben – a világon elsőként – Chernel István ornitológus Madarak és Fák Napját szervezett hazánkban.

Azóta már a természetvédelmi törvény is előírja:

„Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természetvédelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”

Fotó: Gálhidy László

A WWF Magyarország a budapesti Normafán található természeti értékekre hívja föl a figyelmet.

A 477 méter magas Normafa, Budapest első számú turistaközpontja, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik fővárosunkra, és gyalogutak sokasága indul a budai hegyvidékre.

A hely különleges értékeit adják azok a hatalmas termetű idős fák: bükkök, tölgyek, hársak, amelyek az országban másutt már alig csodálhatóak meg ilyen sokaságban.

A Normafa lejtőjén található 70-cm-nél vastagabb fák elhelyezkedése fajok szerint. Zöld: bükk (Fagus), piros: kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), kék: magas kőris (Fraxinus excelsior), sárga: kislevelű hárs (Tilia cordata), fehér: egyéb fafajok.

A szervezet önkéntes csapata 2014 tavaszán arra vállalkozott, hogy felmérje a Normafán található idős fákat. Egyszerűen mérőszalaggal mérték meg a megfelelő nagyságúnak ítélt fák körméretét (1,3 m magasságban), meghatározták, hogy melyik fafajról van szó, és GPS segítségével bemérték azok földrajzi helyzetét.

 „A négy terepi nap során több mint 400, 70 centiméternél vastagabb, idős fát mértünk fel a Normafa környékén. 235 ezek közül elérte a 80 centimétert, 113 a 90 centit, 52 fának pedig több mint egy méter volt a kerülete. Többségük bükk, de akadt köztük kocsánytalan tölgy, kislevelű hárs, magas kőris, sőt még egy vadcseresnye is – ezek egy része a turistautakról is megcsodálható. A legnagyobb köztük egy 157 cm átmérőjű, mesébe illő bükkfa a Harang-völgy oldalában.

Az erdők vegyes fafaj-összetétele egyébként a hely kiemelkedő természetességére utal. A bükk elterjedtsége azért érdekes, mert Magyarországon máshol ilyen alacsonyan alig fordulnak elő ligetei. Megőrizte őket a hely szelleme, itt a város zöld szívében, ahol régóta nem a fakitermelés a legfontosabb cél.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

Forrás: ng.hu