A Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légköre még az eddig feltételezettnél is jobban hasonlít a Föld atmoszférájára - erre a következtetésre jutottak brit kutatók a Cassini űrszonda adatai alapján.
A University College London (UCL) kutatói eredményeiket a Geophysical Research Letters legújabb számában ismertetik.

A Titán különleges "teremtmény", hiszen az egyetlen hold a Naprendszerben, amely vastag légkörrel rendelkezik. A Földhöz és a Vénuszhoz hasonlóan kőzetégitest, és bolygónkon kívül az egyedüli a Naprendszerben, amelynek felszínén folyók és tengerek találhatók - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően a Titánt több projekt keretében is tanulmányozták, így a Cassini űrszonda többször is elrepült a hold mellett, majd leszállóegységet küldött az égitestre.

A UCL tudósai azt vizsgálták, hogy az erőteljes sarkköri szelek miként sodorják ki a gázokat a Titán légköréből. A jelenséget egyrészt a hold légköre, másrészt a Nap mágneses tere és sugárzása közötti kölcsönhatás okozza. Hasonló szelek a Föld poláris régióiban figyelhetők meg.

"A Titán légkörét hidrogén és nitrogén alkotja, felületén az atmoszférikus nyomás 50 százalékkal magasabb, mint a Földön" - fogalmazott Andrew Coates, a UCL kutatója. Ismertetése szerint a vizsgálat során a Cassini egyik műszere, a plazmaspektrométer (CAPS) adatait használták fel, amely az elektronok és protonok energiáját és elektromos töltését méri.

Mint a tudós kifejtette, a CAPS kimutatta, hogy a Titán légköre 7 tonna szénhidrogént és nitrileket (szén- és nitrogénatomokat tartalmazó szerves vegyületeket) veszít naponta.

"A Titán ugyan tízszer olyan távol van a Naptól, mint a Föld, ám légkörének felső rétegei mégis +fényárban+ úsznak. Amikor a fény felhevíti a hold ionoszférájában lévő szénhidrogén- és nitrilmolekulákat, a vegyületekből negatív töltésű részecskék, úgynevezett fotoelektronok szakadnak ki, hátrahagyva a pozitív töltésű részecskéket.

A CAPS segítségével a kutatócsoport felfedezte, hogy a fotoelektronok, amelyek mindenütt megtalálhatók a hold ionoszférájában, elektromos teret hoznak létre, amely elég erős ahhoz, hogy kilökje a pozitív töltésű részecskéket a légkörből, melyek sarkköri szelek formájában távoznak.

Korábban hasonló jelenséget csupán a Földön figyeltek meg bolygónk sarkvidékein, ahol nyitott a mágneses mező. Mivel a Titán nem rendelkezik saját mágneses védőpajzzsal, csupán a Szaturnusz mágneses tere veszi körbe, nem csupán a pólusok vidékéről, hanem szélesebb régiókból távoznak a légköri gázok.