Panoráma Dobogó-kőről a kilátóból
A közelben összefutó turistautak számos pontjáról szép kilátás nyílik a hosszan elnyúló Dunakanyarra és a távoli Börzsöny hegyvonulataira.
A turistautak kitáblázottsága meglehetősen jó, így egyedül is bátran nekivághatunk a terület bebarangolásának. Egy térkép, vagy megbízható navigációs készülék elegendő ahhoz, hogy különösebb helyismeret nélkül fedezzük fel a látnivalókat. Azok számára, akik még bizonytalanok a tájékozódás tekintetében, jó lehetőséget jelenthetnek az egyes túraegyesületek szervezésében meghirdetett csoportos túrák. A Gyopár Természetjáró Egyesület túraajánlata felkeltette érdeklődésemet, így örömmel csatlakoztam honlapjukon meghirdetett nyílt túrájukhoz, melyen egyesületi tagság nélkül is, díjmentesen részt vehet bárki, aki a teljesítéshez szükséges fizikai kondícióval rendelkezik.
„Számomra Dobogó-kő mindig is valahogy a hazai turistáskodás központját jelentette.” – osztotta meg velem korábbi élményét túravezetőnk Pulisch József, aki az egyesület képzett túravezetőjeként magabiztosan kalauzolja az érdeklődőket, így segítve az egyesület céljának megvalósítását az aktív túrázás népszerűsítését.
Budapesti találkozópontunkról tömegközlekedéssel jutottunk el Pilisszentlászlóra, ahonnan 9 főt számláló lelkes túracsapatunk az országos kék sáv turistajelzést követve indult el Dobogó-kő irányába. Kellemesen lankás erdei ösvényeken, néhol fahídon átkelve vezetett utunk. A Sikárosi-réten keresztülhaladva zöld koszorút alkotva vontak körbe minket a környező hegyek. Október-november tájékán különösen érdemes erre látogatni – tudtuk meg Józseftől -, hiszen ilyenkor bontja szirmait az őszi kikerics, lilás színbe öltöztetve a mezőt.
Sípálya
A hosszan felfutó turistaút alaposan megizzasztotta a csapatot, így nem is csoda, ha kitörő örömmel fogadtuk a fák közül kibontakozó sípálya látványát. Ezzel túránk legnagyobb szintkülönbségét magunk mögött hagytuk és elértük Dobogó-kőt. A terület elnevezése valószínűleg természeti adottságainak köszönhető, hiszen egy fennsíkról van szó, amelyre felérvén olyan érzés keríti hatalmába az embert, mintha egy dobogóról csodálná a lába alatt elterülő tájat.
Táltos kapu
Sziklatömbök a Thirring-körúton
Kilátás a Thirring-körútról
Elhaladva az 1923 óta üzemelő sípálya és a Makovecz Imre tervei alapján épült Zsindelyes Vendégház mögött, az egykori Nimród szálló üresen álló épülete után, egy díszesen faragott táltos kapuhoz értünk. Ez a kapu nem más, mint a Thirring Gusztávról - a 19-20. század fordulóján élt neves földrajztudósról - elnevezett Thirring-körút bejárata. A turistautat a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy osztálya az 1990-es évek elején hozta létre. Hossza alig 3 kilométer, de nehézsége miatt semmiképpen sem lebecsülendő, számos baleset történt már a fokozott odafigyelést igénylő, technikás terepen. A hegyoldalban kanyargó keskeny ösvény egyes részei meglehetősen meredeken futnak alá, majd emelkednek ki ismét, így mindenképpen bokát erősen tartó bakancs az ideális viselet. Az útvonal népszerűségét az út mentén sorakozó kőóriásoknak (Thirring-szikla, Palócz-Peitler-szikla, Eötvös-szikla) köszönheti, melyek a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetének kézzel fogható bizonyítékai. Az ösvény körtúra jelleggel visszakanyarodik a dobogó-kői kilátó közelébe így azok számára is bejárható, akik autóval vagy busszal érkeztek a hegyre.
A kiépített kilátópontról - amely 700 méteres magasságával a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjaként ismert - tiszta időben nagy távolságra is elláthatunk. A kilátó mögött elhelyezkedő báró Eötvös Loránd turistaház - amely 1898-as felavatásával egyike Magyarország legrégebbi turistaházainak - kertjében megtermett kondérokban rotyogó finomságokkal várják a kirándulókat. Túravezetőnk - végignézve a kissé elcsigázott csapaton - bölcsen ebédszünetet hirdetett. Kívülállók számára olybá tűnhet, a turistáskodás csakis menetelésből áll. Valójában azonban szívesen használjuk ki a kínálkozó alkalmakat, hogy ismerkedjünk a helyi nevezetességekkel, esetleg kulináris élvezeteknek hódoljunk. Miután kulacsainkat és hasunkat egyaránt megtöltöttük, elhagyva Dobogókőt fokozatos ereszkedésbe kezdtünk Pilisszentkereszt irányába.
Zsivány-sziklák
Nagyjából 5-6 kilométert távolodtunk, amikor elérkeztünk túránk következő és egyben utolsó látványos sziklaformációihoz, a Zsivány-sziklákhoz. A 25-30 méter magas kőtömbök mintegy 100 méter hosszú sikátort közrefogó sziklacsoport vulkáni tevékenység okozta hegycsuszamlás révén jött létre. A labirintusszerű völgyek felfedezése túránk egyik legizgalmasabb színfoltját jelentette.
További ereszkedést követően érkeztünk el Pilisszentkeresztre, barangolásunk végpontjára, ahol jóleső kimerültséggel rogytam le a közeli buszmegálló padjára. Megköszöntük túravezetőnknek, hogy biztonsággal végigvezetett minket ezen az élményekkel teli útvonalon, majd jövőbeni közös túrák reményében búcsút vettünk egymástól.
Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita
.png)
Kommentáld!