Természet: A török hódoltság szebbik oldala – a törökfürdők emléke

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

 

 

 

 

A török uralom alatt töltött 150 év mély nyomott hagyott hazánk történelmében. Bár kissé furcsán hangzik, az időszakban voltak pozitív hozományai, az egyik ilyen például a fürdők elterjedése, melyek közül a mai napig működnek fürdők Budapesten és Egerben. De vajon hogyan épültek és mi volt a sorsuk az elmúlt évszázadokban?

 

Számos korabeli európai utazó számol be útleírásaiban a török korban itt látott fürdőkről, ódákat zengve azok lenyűgöző megjelenéséről és fantasztikus hatásairól. Mivel a törökök számára a fürdők közösségi és megtisztulási funkciót láttak el, mindig a központba, a vallási helyszínek, a dzsámik, türbék és minaretek közelébe építették. Nagyon fontos volt számukra a megfelelő vízhőmérséklet, így próbálták a fürdőt a hőforráshoz minél közelebb létrehozni.

 

Ezért épültek a fürdők

Az iszlám vallásban fontos szerepet jelent a tisztálkodó fürdés, a Korán tanításai alapján állóvíz nem, csak folyóvíz használható erre a célra, Mohamed próféta pedig a nemzőképesség vonatkozásában tartotta mindezt fontosnak. A test és lélek megtisztulását egyaránt szükségesnek vélték. A folyamatban fürdőmesterek és szolgálónők működtek közre. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők közös fürdőzése nem volt megengedett, a fürdők a társasági élet színterei is voltak. A lefektetett szabályokat betartva, meleg – langyos- hideg – száraz volt a termek követési sorrendje. Mindehhez szorosan hozzátartozott a bőr-, ás hajápolás valamint a masszírozás.

 

A fürdő építészeti mesterműnek számított

Már a 16. században nagyon fejlett rendszerük volt a víz be- és elvezetésére és az épületek fűtésére. A medencetér és egyéb vizes helyiségek fűtését a forró termálvíz biztosította, közvetlen módon a medencékbe engedve illetve több esetben a falakban keringetve. Ide a forrástól agyagcsöveken keresztül haladt a víz útja. A gőzfürdők építésekor a kazánházat és fűtőkemencét is építettek, hiszen itt hideg forrásvíz állt rendelkezésre. A medencék vízzárását ólomlemezek biztosították. Mind a külső, mind a belső építészeti megoldások közül legszembetűnőbb a kupolás fedés.

 

 

A török uralom alatt töltött 150 év mély nyomott hagyott hazánk történelmében. Bár kissé furcsán hangzik, az időszakban voltak pozitív hozományai, az egyik ilyen például a fürdők elterjedése, melyek közül a mai napig működnek fürdők Budapesten és Egerben. De vajon hogyan épültek és mi volt a sorsuk az elmúlt évszázadokban?

Számos korabeli európai utazó számol be útleírásaiban a török korban itt látott fürdőkről, ódákat zengve azok lenyűgöző megjelenéséről és fantasztikus hatásairól. Mivel a törökök számára a fürdők közösségi és megtisztulási funkciót láttak el, mindig a központba, a vallási helyszínek, a dzsámik, türbék és minaretek közelébe építették. Nagyon fontos volt számukra a megfelelő vízhőmérséklet, így próbálták a fürdőt a hőforráshoz minél közelebb létrehozni.

Ezért épültek a fürdők

 

Az iszlám vallásban fontos szerepet jelent a tisztálkodó fürdés, a Korán tanításai alapján állóvíz nem, csak folyóvíz használható erre a célra, Mohamed próféta pedig a nemzőképesség vonatkozásában tartotta mindezt fontosnak. A test és lélek megtisztulását egyaránt szükségesnek vélték. A folyamatban fürdőmesterek és szolgálónők működtek közre. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők közös fürdőzése nem volt megengedett, a fürdők a társasági élet színterei is voltak. A lefektetett szabályokat betartva, meleg – langyos- hideg – száraz volt a termek követési sorrendje. Mindehhez szorosan hozzátartozott a bőr-, ás hajápolás valamint a masszírozás.

 

A fürdő építészeti mesterműnek számított

 

Már a 16. században nagyon fejlett rendszerük volt a víz be- és elvezetésére és az épületek fűtésére. A medencetér és egyéb vizes helyiségek fűtését a forró termálvíz biztosította, közvetlen módon a medencékbe engedve illetve több esetben a falakban keringetve. Ide a forrástól agyagcsöveken keresztül haladt a víz útja. A gőzfürdők építésekor a kazánházat és fűtőkemencét is építettek, hiszen itt hideg forrásvíz állt rendelkezésre. A medencék vízzárását ólomlemezek biztosították. Mind a külső, mind a belső építészeti megoldások közül legszembetűnőbb a kupolás fedés.

 

Az alaprajz mindig hármas osztású volt: előcsarnok, előtér, végül jött a fürdőhelyiség vagy medencetér. Ez utóbbiban fali kutakból érkezett a meleg víz, a padlót márványburkolat borította, a falak mentén pedig ülőhelyek biztosították a kényelmet. A középen elhelyezkedő fürdőmedence általában nyolcszög, esetleg kör alakú volt, ezt a központi helyet a hamamokban márvány emelvény foglalta el.

 

A fürdők később sokat változtak

 

A hódoltság után is sokáig használták funkciójuk szerint a törökök által létrehozott fürdőket, felismerve azok egészségre gyakorolt pozitív hatásait. Nagyon sokszor használták a fürdőket katonák, hadvezérek, de politikai eszmecseréknek is fontos színhelye volt. A 20. század a török fürdőket sem kímélte, de a helyreállításoknak köszönhetően ma már Budapesten és Egerben eredeti funkciójuk szerint állnak a fürdőző közönség rendelkezésére. Az egykori budai törökfürdőkből hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai (Jesil direkli, Kücsük, Veli bég, Horosz kapu, Pasa szeráj, Tojgun pasa), ezekből négy ma gyógyfürdőként létezik (Horosz kapu: ma Király gyógyfürdő, Jesil direkli: ma Rudas gyógyfürdő, Veli bég: ma Irgalmasok Veli Bej Fürdője, 

 

Ma Egerben és Budapesten működnek török fürdők

 

Székesfehérváron a 16. században két, egy századdal később már három fürdő üzemelt. Szintén három fürdője volt Pécsnek a 16. századtól, köztük Memi pasa fürdője. Esztergomban Rüsztem pasa épített fürdőt. Törökfürdő működött még a hódoltság idején Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban és Lippán. Sudár Balázs becslései szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt. Egerben található a Valide szultána fürdő romjai, melynek rekonstrukciós munkái még nem fejeződtek be. Működő fürdő Arnaut pasa egykori fürdője köré épült fürdőkomplexum.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 6 órája új videót töltött fel:

Rádiné Zsuzsa 6 órája új blogbejegyzést írt: KULTÚRA Új Nazca-vonalakat azonosítottak

Rádiné Zsuzsa írta 22 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

KETTŐSFRONT, AMI KÉT NAPIG FELETTÜNK LESZ! ...

Rádiné Zsuzsa írta 22 órája a(z) Nadányi Zoltán: AZ ŐSZT SZERETEM képhez:

Nadanyi_zoltan_az_oszt_szeretem-002_2109605_6776_s

Az őszt szeretem, amikor a lomha, Nagy ködök ülnek ...

Rádiné Zsuzsa 22 órája új képet töltött fel:

Nadanyi_zoltan_az_oszt_szeretem-002_2109605_6776_s

Rádiné Zsuzsa írta 22 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

November 20-a a gyermekek jogainak világnapja 1959. ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu