Közel egy évtizede természetvédők és önkéntesek minden télen felmérik az erdei fülesbaglyok helyi populációit a Nagykunságban. A mostani mustra szerint az éjszakai ragadozó madarak egyik legnépszerűbb téli gyülekezőhelyeként ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárost, Túrkevét ezúttal minden eddigit felülmúló számú bagoly választotta nappali pihenőhelyéül.

Kovács Ágnes, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület önkéntese  szerint hazánkban az erdei fülesbaglyok fészkelőállománya becslések szerint mintegy 15-20 ezer párra tehető. A telelőállomány körülbelül 30 ezer példány, ám e madarak között - ha nem is meghatározó arányban -, a Kárpát-medence határon túli területeiről érkező baglyok is akadnak.  A téli számlálások célja, hogy a szakemberek minél átfogóbb képet kapjanak e madárfaj helyi állományainak alakulásáról, a populációk változásának okairól és a baglyok szokásairól, életmódjáról – tájékoztatott Kovács Ágnes jelezve, hogy a programot támogatás nélkül, évről évre 60-70 önkéntes közreműködésével valósítják meg, elsősorban a Nagykunságban, de az ország távolabbi ismert bagoly-gyülekezőhelyein is.

Rámutatott: rendszerint minden téli hónap közepén egy-egy alkalommal mérik fel a madárlétszámot, és január 29. és február 1. között most egy – reményeik szerint - minden eddiginél átfogóbb, országos szinkronszámlálást is tartanak. A munka eddigi eredményeiről szólva kifejtette: Túrkevén a korábbi esztendők 220-260 egyedéhez képest decemberben 313, januárban 320 erdei fülesbaglyot regisztráltak. A meglepő adat okai a szakemberek szerint részben a térségben tapasztalható mezeipocok-invázióra, másrészt feltehetőleg a madarak egy részének kényszerű áttelepülésére vezethetők vissza.

Erdei fülesbagoly (Asio otus) ül egy fenyőfa ágán a debreceni Poroszlay utcában. A hazánkban védett bagolyfaj példányai feltehetően a hideg elől húzódtak be a városba. (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt )

Ez utóbbi jelenség hátterében az állhat, hogy a szomszédos Kisújszálláson egy belvárosi parkot is érintett a városközpont közelmúltbeli átalakítása. A fák többségét ugyan megóvták a kivitelezés során, ám mindegyikről letisztították a felfutott borostyánt, mely a korábbi években száznál is több bagolynak nyújtott kiváló rejtek- és pihenőhelyet. A zavarásukra rendkívül érzékeny madarak emiatt elhagyták a parkot, ahol jelenleg még mutatóban sem látni a puha röptű ragadozókból – tette hozzá Kovács Ágnes.

greenfo/MTI