Támogatják a légszennyező anyagokra vonatkozó nemzeti határértékek szigorítását az EP-képviselők. A legfontosabb légszennyezők közül a szálló por fő forrása a fűtés, az ipar és a közlekedés. A nitrogén-oxidok főként a közlekedésből, a kén-oxidok az energia-előállításból származnak. Szinte az összes ammóniát a mezőgazdaság bocsátja ki, a szén-monoxid legfőbb kibocsátója a fűtés és a közlekedés, a legtöbb metán a mezőgazdaságból, a hulladék- és energiaszektorból származik.

Az Európai Parlament (EP) képviselői tovább szigorítanák a levegőt szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti határértékeket, amelyek a tervek szerint 2030-ig 50 százalékkal segítenének visszafogni a légszennyezés miatti megbetegedések számát - közölte az Európai Parlament sajtószolgálata. 
A közlemény szerint az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők szavazatukkal támogatták, hogy az Európai Bizottság által 2013-ban javasolt, 52 százalékos légszennyezési határértéket szigorítsák 49,6 százalékra. A szabályozás csökkentést ír elő a tagállamoknak a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony - nem metán - szerves vegyületek, az ammónia, és a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por kibocsátásában 2030-ig.

A képviselők által elfogadott szöveg szerint a nitrogén-oxidok kibocsátását a 2005-ös adatokhoz képest 63 százalékkal, az ammónia kibocsátását 19 százalékkal, a kén-dioxid kibocsátást 79 százalékkal, a szálló por jelenlétét 49 százalékkal, a szerves vegyületek mutatóit 40 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig.

Az EP tájékoztatása szerint a légszennyezésből adódó betegségek okozta kimaradt munkaórák miatt az unió mintegy 15 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el, 4 milliárd eurós veszteséget az egészségügyi kezelések miatt és 3 milliárd eurós veszteséget a terméshozamban. A tájékoztatás szerint a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedésekért nagymértékben felelős városi légszennyezés évente mintegy 400 ezer európai korai halálához vezet, amely a legfőbb környezeti halálok az unióban. 

A kipufogógázok esetében a parlamenti képviselők kiálltak amellett, hogy a tervezet erősítse az unió elkötelezettségét az érvényes kibocsátás-szabályozás mellett és kezelje a működési hiányosságokat. Kiemelték, utóbbit az EURO 6 dízel autók esete példázza, ahol a hivatalosan megjelölt nitrogén-oxidok kibocsátása nem egyezik meg a valós károsanyag-kibocsátással. A szabályok megszegése növeli a légzőszervi megbetegedések és bizonyos daganatos betegségek kockázatát - húzták alá.

A képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a tagállamok nyomására a metánkibocsátás mértékének rögzítése kikerült a szabályozás köréből. Az Európai Bizottság reagálásában hangsúlyozta, hogy az említett kérdés felülvizsgálat tárgyát képezheti - tájékoztatott az Európai Parlament. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tegnap kiadott jelentése szerint a legfontosabb légszennyezők közül a szálló por fő forrása a fűtés, az ipar és a közlekedés. A nitrogén-oxidok főként a közlekedésből, a kén-oxidok az energia-előállításból származnak. Szinte az összes ammóniát a mezőgazdaság bocsátja ki, a szén-monoxid legfőbb kibocsátója a fűtés és a közlekedés, a legtöbb metán a mezőgazdaságból, a hulladék- és energiaszektorból származik. Az ügynökség megjegyezte, a tagállamok legtöbbje túllépi a nitrogén-dioxid kibocsátására és szinte valamennyi légszennyező anyagra vonatkozó határértéket.

Az Unicef legfrissebb jelentése szerint a világon kétmilliárd gyerek él súlyosan légszennyezett vidéken. A kétmilliárdos tömeg egyharmada Indiában és a környező országokban él.Évente 600 ezer, ötévesnél fiatalabb kisgyerek hal meg a szennyezett levegő okozta megbetegedésekben.