Az nem meglepő, hogy a portyázó északi nép, a vikingek szerették a vaddisznóhúst. De hogy a joghurtot is?

Egy hagyományőrző rendezvény Svédországban. 
Fotó: Profimedia

Szinte mindannyiunk képzeletében él egy kép, amint egy fosztogató hadjárat után, a táborba visszatérő éhes katonák egy óriási asztal köré telepszenek, hatalmas húsdarabokat harapnak, majd meghúzzák sörrel teli szarukupáikat. Ez azonban így nem túl pontos, bár kívánatos az a gondolat, hogy a vikingek nyers ételeket és sok húst ettek. Az igazság, azonban az, hogy a hétköznapi viking koszt egy egész sor olyan ételt tartalmazott, amit egy egészséges életmódot követő, modern ember is örömmel fogadna. Talán hihetetlen, de egy izmos, szakállas harcos is gyakorta evett egy joghurthoz hasonló fanyar finomságot, vagy friss zöldségeket.

„A vikingek sokféle alapanyagot, vadnövényt használtak ízletes, tápláló ételek készítésére”- mondta Diana Bertelsen, a dániai Ribe-i Viking Központ munkatársa, aki segített a régi receptek kutatásában és összeállításában. Ez a központ tulajdonképpen egy rekonstruált viking település, ahol a látogatók elmerülhetnek a viking kultúra összes részletében, beleértve azt is, hogy mivel és hogyan táplálkoztak akkoriban.

„Ugyan nem maradtak fenn viking kori receptek- mondta Bertelsen -, de pontosan tudjuk, milyen termények és állatok voltak elérhetők a számukra ezer évvel ezelőtt. Az ásatások megmutatják, mit ettek a vikingek, sőt még azt is, miket importáltak - például őszibarackot és fahéjat.”

Természetesen egy viking ember étrendjét nagymértékben meghatározta, hogy hol élt - nyilatkozott Eleanor Rosamund Barraclough, a Durhami Egyetem középkortörténésze. A hideg, száraz éghajlatú skandináv partvidék fő fehérjeforrása volt a hal, például a hering és a lazac, ezeket általában szárították és sózták. A történész szerint a vagyoni helyzet szintén meghatározta az emberek étrendjét. „Grönlandon a vikingek sok fókahúst ettek, főként a szegényebb, míg a jobb módú gazdaságokban több szarvashúst fogyasztottak.”

Az évszaktól függően étrendjükben sokféle bogyó, répaféle, káposzta. Tengeri moszat is került az asztalra, valamint árpaalapú kása, és rozsból készült, lapos kenyér. Tipikusan egyszerű fogásaik voltak, de Bertelsen szerint nincs okunk feltételezni, hogy unalmas és íztelen ételeik voltak.

A régészeti bizonyítékok valóban azt mutatják, hogy a viking szakácsok igencsak kedvelték az ízfokozó fűszereket, mint a vöröshagymát, fokhagymát, koriandert és kaprot. Speciális ételeket is készítettek, melyekkel az egyes évszakokhoz fűződő eseményeket ünnepelték. „A téli Jul-ünnepen vaddisznót áldoztak fel, és ünnepélyes esküket mondtak a sörték felett”- mondta Barraclough.

A tejtermékek sem hiányoztak a viking konyhából. Ezek a tengerjáró harcosok, végül is földművessel és állattartással is foglalkoztak. A tehenek és juhok folyamatosan adták a tejet, és ebből írót, sajtot, vajat késztettek.

Különösen kedvel tejtermék volt a skyr nevű, joghurtszerű finomság, ami manapság is népszerű Izlandon. A viking elbeszélésekben is felbukkan ez az étel - mondja Barraclough, egy hőskölteményt idézve, melyben egy ember egy kád skyrben rejtőzik el ellenségei elől, ami mellig ellepi őt.

Mint sok más, a vikingekkel kapcsolatos dolog, az étkezési szokásaik is sok embert nyűgöznek le és inspirálnak. Valóban, a vikingek fizikai erejét és meglepően egészséges étrendjét tekintve elgondolkodhatunk: Vajon a viking étrend lesz az új paleo?